Gájer László az InfoRádiónak elmondta: az elmúlt években, évtizedekben a magyar katolikus egyházban különféle gyermek- és ifjúsági védelmi programok indultak, gondolva itt az iskolákra, szerzetesrendekre, vagy éppen az egyházmegyékre – részben társadalmi események hatására. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében ugyanakkor felmerült az igény, hogy harmonizálja, összegyűjtse a kezdeményezések tapasztalatait. Végül ennek a céljából keresték meg a magyarországi szerzetesrendeket, illetve a Katolikus Pedagógiai Intézet, hogy egy panelbeszélgetés formájában a nagyközönség számára is megosszák a benyomásaikat – magyarázta a katolikus pap.

„Közöttük már van egy információcsere, de szerettük volna ezt megmutatni a nagyközönség számára is, tehát ez volt az elsődleges célunk.”

Mint fogalmazott, a közelmúltban nagyon sokszor lehetett hallani azt a kifejezést, hogy pedofília vagy papi pedofília, amiről azt gondolták, hogy nagyon leszűkítő megközelítés, ami ugyanakkor átjárja a társadalmat, mint egy előítélet. És szerették volna megmutatni, hogy foglalkoznak a klerikusok, illetve a papok között elkövetett visszaélésekkel az egyházmegye területén. „De ez a munkának csak egy szegmense.”

Annak érdekében, hogy a visszaéléseket felderítsék, már évekkel korábban egy bejelentési felületet hoztak létre, amely keretében a telefonos és levélben történő bejelentés mellett online módon is van lehetőség tudatni az esetleges visszaéléseket. Utóbbi révén gyorsan és nagy hatásfokkal tudták ezeket az elmúlt időszakban kivizsgálni – tette hozzá Gájer László.

Az említetteken túl a papok, illetve a papnövendékek körében is

elindítottak egy képzést a viselkedési kultúra kialakításáról,

tehát nem csupán a szorosan értelemben vett szexuális visszaélésekről vagy a pedofíliáról, hanem a gyermekekkel való viszonyról, az érintés és a fegyelmezés helyes kultúrájáról, amit az atyák, de akár a kispapok is alkalmazni tudnak a táborokban, vagy a plébániai programok során. „Tehát szerettünk volna egy mentalitásváltást elérni a közösségeinkben” – összegezte az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyermekvédelmi felelőse.

Párhuzamosan a fentiekkel, a katolikus egyháznak számtalan iskolája és nevelési intézménye van, amelyek számára a Katolikus Pedagógiai Intézet évekkel korábban már elkezdett kidolgozni egy átfogó gyermekvédelmi programot. A próbaprogramot mintegy 40 intézményben kezdik tesztelni, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kétéves képzésében résztvevő gyermekvédelmi felelősök részvételével. „Hogy aztán majd minden iskolánkban az állami kötelező gyermekvédelmi rendszeren túl tudjunk biztosítani, akár órakedvezménnyel gyermekvédelmi felelősöket.”

Gájer László hangsúlyozta: szeretnének egy olyan közeget teremteni az intézményeikben és közösségeikben, amely elfogadó és befogadó. Azért, mert a bántalmazásokról, legyen szó családon belüli bántalmazásról, iskolában ért sérelemről, vagy akár a plébánián tapasztalat visszaélésről, a bántalmazottak nagyon nehezen beszélnek. Ezért

egy olyan miliőt, meghitt és bizalmi közeget szeretnének kialakítani, amiben a felelősök szóra tudják bírni az áldozatokat

– magyarázta a katolikus pap.

„Ha tetszik, jelmondatunk lehetne – az évekkel ezelőtti pannonhalmi gyermekvédelmi konferenciához csatlakozva – a csendtől a szóig, hogy szóvá tudják tenni azt, ami őket érte.”