Tovább tart a Jobbik lendülete, az elmúlt hónapban is egy kicsivel emelkedett a párt támogatottsága a teljes választókorú népességen belül – 12-ről 13 százalékra. A pártok rangsorát a Fidesz vezeti, a múlt havival azonos a tábora, 34 százalékos. Az ellenzéki rangsorban a Jobbikot a DK követi, a korábbi hónapokban mértekkel azonos, 11 százalékos támogatottsággal. Az MSZP elmozdult a negyedéve tartó 5 százalékáról, most 6 százalék sorakozik fel mögéjük. A szocialisták így utolérték a Momentumot, utóbbi tábora három hónapja változatlan, 6 százalékos. Májusban az LMP 2 százalékon, a Mi Hazánk, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1–1 százalékon áll. A pártnélküliek aránya csökkent, most 24 százalék a ZRI Závecz Research Intézet május közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatása alapján.

A szűkített listás politikai küzdelem vonzó és aktivizáló a választók számára, folyamatosan csökken az e szituációban bizonytalan, passzív választók aránya, márciusban még 24 százalék tartozott közéjük, most 18 százalék. Mint az idei év minden hónapjában, most is úgy értelmezhető a két politikai oldal versenye, hogy „kiegyenlített, eldöntetlen, hajszálnyi ellenzéki többlettel” – olvasható az intézet közleményében. A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt szavazói kitartóak, ebben a szituációban sem állnak oda sem a kormánypárthoz, sem az ellenzékhez, az 1–1 százalékos táboruk stabil.

A biztos választók körében is rendkívül szoros a két politikai oldal versenye, az ellenzéki lista 50 százalékon áll, a kormánypártoké 48 százalékon. A Fidesz a legerősebb, 46 százalékkal, a második helyen a DK áll 18, harmadik a Jobbik, 16 százalékkal. A Momentum és az MSZP itt is egyformán teljesít, az aktív szavazók 7–7 százalékára számíthat. Az LMP ezúttal 3 százalékos ebben a körben, a Mi Hazánk, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt az aktív szavazói közegben 1–1 százalékot kapott – a felmérésben.

A választókorú népesség 49 százaléka kormányváltást akar, tehát ez a csoport népesebb, mint az ellenzéki együttműködésre szavazóké – teszik hozzá. A különbség 9 százalékpont, nagyjából 700 ezer szavazó. Összetételük alapvetően lefedi a magyar társadalomét, az egyedüli sajátosság, hogy

az átlagosnál valamivel nagyobb arányban találhatók meg a fiatalok körében.

Az ellenzék tartalékát jelenthetik, de odamenetelüknek két nehézsége is van, passzivitásuk és az ellenzék esélyeire vonatkozó pesszimista véleményük. Mindössze egyötödük tartja biztosnak, hogy elmenne voksolni egy parlamenti választásra és csak egynegyedük hisz abban, hogy az ellenzék képes lenni megnyerni a választást – állapítja meg a Závecz Intézet.

A mostani kormány maradását 40 százalék szeretné, s majdhogynem mindegyikük ezt ki is fejezi a Fidesz–KDNP listára adott szavazatával. Mindössze a lakosság 1–2 százalékáról mondható el, hogy ugyan a jövő évi választások után is a jelenlegi kormányt kívánja az ország élén látni, de most nem voksol rájuk. Ez a 100–150 ezer választó sem biztos, hogy végül szavazóvá válik, – ahogy az ellenzéki tartaléknál – körükben is alacsony szintű (20 százalék körüli) a részvételi hajlandóság – zárul a kommüniké.