Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
A Koszovóba induló, a Magyar Honvédség KFOR (Kosovo Force) Kontingens 22. váltásának állománya menetel kibocsátó ünnepségükön a debreceni Kossuth téren 2020. február 11-én. A magyar katonák márciustól hat hónapon át teljesítenek szolgálatot a NATO-parancsnokság alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő részeként, feladatuk a rend és biztonság fenntartása Koszovóban.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Több mint ezermilliárdból gazdálkodhat jövőre a honvédség

Egyre közelebb kerül Magyarország ahhoz, hogy teljesítse honvédelmi vállalásait, a GDP két százalékát költse védelemre.

Összesen 1003 milliárd forint honvédelmi kiadást irányoz elő 2022-re a költségvetés benyújtott tervezete, szemben az idei 778 milliárd forinttal – szúrta ki a Magyar Nemzet.

A dokumentum szerint a működési költségvetési kiadás több mint 621 milliárd forintra, a felhalmozási célú kiadás 381 milliárd forintra nő jövőre. A növekvő költségvetés szinte minden címet és alcímet érint, de arányaiban jelentősen nő például az MH Egészségügyi Központ kiadási előirányzata, 37-ről 64 milliárd forintra. Az egészségügyi központ növekményét döntően az orvosi és szakdolgozói béremelésekre fordítják.

Az ország védelmére fordított forrás növekedésének dinamikáját jól mutatja, hogy idén 2020-hoz képest 162 milliárd forinttal több jut honvédelemre, ez jövőre további 225 milliárd forinttal nő. A nemzeti össztermékhez viszonyítva is jelentős a bővülés, az idei 1,66 százalék után jövőre meghaladja az 1,7 százalékot a honvédelmi kiadások GDP-hez viszonyított aránya, így

egyre közeledünk a NATO által elvárt kétszázalékos mértékhez, amit a vállalások alapján 2024-re kell elérni

– teszi hozzá a lap.

A bővülő személyi kiadások mellett a fegyverzetbeszerzés is egyre nagyobb arányt képvisel a honvédelmi büdzsében.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×