Infostart.hu
eur:
361.6
usd:
311.31
bux:
131917.51
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
egyetem, oktatás, felsőoktatás, hallgatók
Nyitókép: Unsplash.com

HÖOK: a gyakorlati képzéseknél lehet fontos a hosszabbítás

Meghosszabbíthatják az egyetemek, főiskolák a tavaszi félévet, az erről szóló rendelet szerda este jelent meg a Magyar Közlönyben. Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke szerint a lehetőséggel azoknál a szakoknál, tárgyaknál élnek majd, ahol a gyakorlati képzés elengedhetetlen.

Budai Marcell az InfoRádióban emlékeztetett, a felsőoktatási intézményeknek már a tavalyi évben is volt arra lehetőségük, hogy az előre meghirdetett tanulmányi időszakon felül hallgatóik pótolhassanak tantárgyakat, vizsgákat, illetve arra is, hogy ősszel, a távoktatás során – minisztériumi engedéllyel – bizonyos tantárgyakat jelenléti oktatással valósítsanak meg. Vélhetően a jelenlegi helyzetnek is az a háttere, hogy vannak olyan szakok – lásd orvos- vagy gyógyszerészképzés –, amelyeket a gyakorlatorientáltságuk miatt lehetetlen teljes mértékben távoktatásban lefolytatni. Tehát, ha az egyetem úgy ítéli meg, hogy egy pár napos vagy hetes folyamat során a gyakorlati tudást is képes átadni, akkor erre lesz lehetősége – tette hozzá a HÖOK sajtófőnöke.

A HÖOK-nak egybként arról egyelőre nincsenek információi, hogy mely egyetemek fognak a lehetőséggel élni.

Távoktatás

Mint ismert, a hallgatók – a HÖOK múlt év tavaszán készült átfogó felmérése szerint – egyébként alapvetően elégedettek voltak a távoktatással. Ez részint annak is köszönhető, hogy a márciusig időszakban a diákok még meglehetősen empatikusan viseltettek az intézményi irányításokkal szemben, hiszen köztudott volt, hogy csak néhány nap állt rendelkezésre az átállásra – emelte ki a sajtófőnök. Az őszi félében viszont már – főként beszélgetések és kikérdezések nyomán – az volt tapasztalható, hogy a diákok kevésbé voltak elégedettek, hiszen akkor már jogos volt a felvetés a részükről, hogy miért nem történtek meg azok a jelentősebb fejlesztések, amelyeket korábban hiányoltak. De

alapvetően nagy elégedetlenség most sincsen

– tette hozzá Budai Marcell.

Ugyanakkor a távoktatás pozitív hozadéka lehet hosszú távon, hogy úgymond kiprovokálta azokat az online megoldásokat a magyar felsőoktatásból, amelyek a jövőben is szerves részei lehetnek az egyetemi életnek. Azzal együtt, hogy hatalmas munka lesz annak utólagos értékelése, hogy mely intézményeknél, mely szakoknál és tantárgyaknál, akár mely típusú hallgatóknál milyen módszertan működhetne az online térben – magyarázta a HÖOK sajtófőnöke. Véleménye szerint azt is ki kell hangsúlyozni:

önmagában az, hogy a tantermet átültették egy „Zoom–szobába”, még nem született meg a távoktatás.

Ahhoz nagyon komoly e-learning és online tananyagfejlesztésre van szükség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Május 13-ával hatályukat vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek, köztük az is, amely tiltotta az ukrán agrártermékek behozatalát – figyelmeztet a Magosz. Több mint 20 ukrán termék, például gabonák és baromfi importja vált lehetővé, ami hátrányosan érinti a gazdákat Cseh Tibor András, a szervezet főtitkára szerint.

Kegyelmi botrány: most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog

Nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi botrány iratainak egy részét. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elhangzottakra már az államfő és a Fidesz is reagált. Sulyok Tamás közölte: átadja Magyar Péternek a nála lévő dokumentumokat, ha „hivatalos felkérést kap rá”. Két ügyvéd is reagált.
Bekövetkezett, amitől a G7-országok rettegtek: 2004 óta nem látott dolog történik a világ legnagyobb gazdaságaiban

Bekövetkezett, amitől a G7-országok rettegtek: 2004 óta nem látott dolog történik a világ legnagyobb gazdaságaiban

A költségvetési politikát ígértek az iráni háború okozta gazdasági kockázatok kezelésére, miközben a fejlett országok államkötvény-piacain 2004 óta nem látott feszültségek alakultak ki – figyelmeztettek a G7-országok pénzügyminiszterei párizsi találkozójukon. A közös nyilatkozatban elismerték, hogy a közel-keleti konfliktus az energia- és élelmiszerellátási láncokon keresztül növeli az inflációs kockázatokat. A jegybankok az árstabilitás megőrzését jelölték meg elsődleges célként, miközben a háború kitörése óta egyik G7-ország sem emelt kamatot. A kötvényhozamok utoljára 2004-ben voltak ilyen magasan, de az amerikai hosszúoldalon három évtizede nem látott szinten áll. A G7 országok miniszterei emellett megerősítették Ukrajna támogatását, és a mesterséges intelligencia pénzügyi stabilitásra gyakorolt kockázataival is foglalkoztak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×