Az Országgyűlés 2017-ben 130 igen szavazattal, 44 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadta el a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabályt, amit a közvélemény csak civiltörvényként, illetve Lex NGO-ként ismer.

Az amerikai és izraeli minta alapján készült törvény arra kötelezte az alapítványokat és egyesületeket, hogy jelentsék be a bíróságnak az évi 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatásokat, és a honlapjukon, illetve kiadványaikban tüntessék fel, hogy őket külföldről támogatják. A kormányoldal szerint erre azért volt szükség, mert sok civil szervezet valójában nem a közösséget szolgálja, hanem migránspárti idegen érdekek, például Soros György zsoldjában áll. A Fidesz-KDNP nevesített is hármat, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International nevű szervezeteket, amelyek a kormánypártok szerint legitimáció nélkül akarnak beleszólni a nagypolitikába. Az ellenzék és civil szervezetek tiltakoztak a jogszabály ellen, a Velencei Bizottság pedig kifogásolt emelt ellene. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet az Európa Tanács mellett működő testület is fontos célnak nevezte, de úgy találta, a kormány hátrányosan megkülönbözteti az érintett szervezeteket, ezért több javaslatot tett a törvény felpuhítására.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a törvény miatt. A testület szerint a törvény uniós jogba ütközik, mert sérti az egyesülés szabadságára, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogokat, valamint a tőke szabad áramlását.

Többszöri eredménytelen levélváltás után az Európai Bizottság 2018 februárjában az EU Bíróságához fordult. Tizennény civil szervezet pedig közben az Alkotmánybíróságtól várt megoldást.

Az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron mondta ki, hogy a 2017-es magyar civiltörvény nem egyeztethető össze az uniós joggal, mert az ellentétes a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéssel, valamint az uniós alapjogi chartájának több cikkelyével.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a döntés után azt mondta, fontos ügyekben a magyar államnak adott igazat az indokolás, csak az alkalmazott intézkedést tartotta jogsértőnek. Az uniós bíróság tehát nyilvánosság és átláthatóság témakörében megerősítette a magyar állami igény jogosságát, de nem tartotta megfelelőnek a módszert – vélekedett.

A járvány miatt a bíróság ítéletének végrehajtása eddig váratott magára. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden este benyújtotta az országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely szerint hatályát veszti a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény, viszont 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölött a szervezetekről az Állami Számvevőszék készít évente jelentést. Ez alól a sportegyesületek, a vallási közösségek, valamint a nemzetiségi szervezetek jelentenek kivételt.