Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: pixabay

Ehhez köti Brüsszel 5800 milliárd forint utalását

A magyar kormány mintegy 400 oldalas anyagot állított össze.

A kormánynak április végéig kell benyújtania az Európai Uniónak az Magyarországra jutó mintegy 5800 milliárd forintnyi támogatás felhasználásával kapcsolatos terveit. A Népszava szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy hónapokig várni kell a pénzre, mert Brüsszel komolyan veszi az elmúlt években kiadott országspecifikus ajánlások teljesülését.

Rózsa Judit, az Európai Bizottság Strukturális Reform Főigazgatóságának igazgatója egy múlt heti konferencián azt mondta, hogy elsősorban a korrupcióellenes keretrendszer és a közbeszerzések megerősítésére, illetve az igazságszolgáltatás átláthatóságát érintő kérdésekre figyel a Bizottság. A kormány a mintegy 400 oldalas anyagban külön fejezetben tárgyalja az országspecifikus ajánlások teljesítését.

Mint írják, a magyar kormány célja

  • „korrupció elleni küzdelem hatékonyságának további növelése,
  • az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősített biztosítása, ezáltal a vállalkozói és állampolgári bizalom további mélyítése.
  • Közbeszerzési verseny javítása mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalt érintő beavatkozásokkal. (…)
  • Az adórendszer átalakítása a méltányosság és a befektetői környezet javítása érdekében.”

A korrupció elleni harc területén reformokat ígér a kabinet, így

  • az ügyészség együttműködési rendszereinek magasabb szintre emelését,
  • a bírói függetlenség megerősítését és
  • átfogó beavatkozásokat a vesztegetés kiemelt területén.

A dokumentumban szerepel az is, hogy a kormány célja a társadalom tájékoztatásának bővítése és audiovizualizációs tartalmak széles körű elterjesztése a jogszabályok és szakpolitikai döntések, hatáselemzések területén. A közbeszerzések körében a legfőbb célkitűzés a verseny szintjének javítása, illetve ezen belül kiemelten az egyajánlatos eljárások arányának csökkentése – olvasható az anyagban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×