Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója a Cégvezetők csúcstalálkozóján a Magyar Telekom budapesti székházában 2018. május 10-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Szakértő: több évbe is beletelhet a sokkhatás utáni felejtés

A várhatóan 3,8 százalékos infláció ellenére sem fognak idén annyira drágulni az élelmiszerek, mint tavaly – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Palócz Éva arról is beszélt, hogy nemcsak a munkanélküliség, hanem az attól való félelem miatt is inkább óvatosak lesznek az emberek a nyitást után, akár évekig is.

Palócz Éva a Kopint-Tárki várakozásaival kapcsolatban – az infláció alakulását illetően – kifejtette: sajnálatos mód az előrejelzéseiket folyamatosan emelniük kell, így jelenleg 3,8 százalékos áremelkedést irányoztak elő az idei évre a konjunktúrajelentésükben, felfelé mutató kockázatokkal. Mint magyarázta, utóbbi „borzasztó mondat” egy, az angolból átvett terminológia, aminek a jelentése, hogy magasabb is lehet. Magyarán, kisebb az esély arra, hogy a jelzett értéknél alacsonyabb legyen az infláció, mint sem, hogy magasabb. Mindez egybevág a jegybanki 3,8–3,9 százalékos várakozással, de már hangzanak el 4 százalék fölötti számok is, hiszen az árindexet sokféle tényező húzhatja fölfelé.

Az egyik ilyen faktor az olajárak világpiaci emelkedése, amiben azonban idén a Kopint-Tárki már nem vár jelentős változást, azzal együtt, hogy mindenképp magasabbak lesznek az árak, mint a tavalyi évben voltak, hiszen a válság legrosszabb heteiben előfordult, hogy ezek csaknem negatívak voltak. Tehát a 60-70 dolláros olajár mindenképpen év per éves áremelkedése – az előző év azonos időszakához képest – jelentős hatást fejt ki .

Ugyanakkor megjelent a tartós fogyasztási cikkekben a forint gyengülése, ami viszont érdekes mód hosszú ideig alig–alig látszott – tette hozzá a vezérigazgató –, aminek a magyarázata az lehet, hogy olyan globális ma már a vásárlási lehetőség, tehát bárhonnan lehet árut rendelni, Kínától Alaszkáig, hogy ez lejjebb nyomja az árakat, és nem igazán engedi érvényesíteni az árfolyam gyengülését. A tavalyi év utolsó hónapjaiban, illetve 2021 első két hónapjában ez azonban mégis megtörtént, úgyhogy ez is egy fölfelé ható tényező.

Ahogyan az élvezeti cikkek jövedéki adójának a folyamatos emelkedése is, azzal együtt, hogy az említett 3,8 százalékban az élelmiszerek ára viszont várhatóan nem fog olyan mértékben emelkedni, mint a tavalyi évben – fogalmazott Palócz Éva. A kérdés tehát, hogy mennyivel lesz alacsonyabb az áremelkedés a szegmensben. Ha viszonylag szerény, nagyjából 4 százalék körüli, akkor lehet meg a 3,8 százalékos infláció.

A szakember az Arénában azt is közölte:

a Kopint-Tárki hosszú távon a nagyjából 3,5-4 százalék közötti ütemet tartja a legvalószínűbb szcenáriónak.

Ez azonban nagyon nagy mértékben függ a külföldi inflációtól. Hiszen az óriási államadósság-növekedés, amely minden országban világszerte bekövetkezett, csak úgy oldható meg, ha ha elinflálják, vagyis meglehetősen erős inflációs nyomás várható. Emlékeztetett: Magyarország az elmúlt harminc évben nagyon élénken és gyorsan reagált az importált inflációra, amennyiben az felfelé ment, igaz, ennek fordított irányú, negatív importált inflációra is volt már példa. Összességében tehát, amennyiben a legfőbb kereskedelmi partnereinknél is megindul egyfajta áremelkedés – eddig még nem tapasztalható, és nincs is rá semmi garancia – akkor az nyilván felfelé hajtja majd a magyarországi inflációt is.

Elhalasztott fogyasztások

Palócz Éva az InfoRádió Aréna című műsorában az elhalasztott fogyasztásokkal kapcsolatban kétféle lehetséges lakossági magatartásra hívta föl a figyelmet. Meglátása szerint

az óvatosabb attitűd aránya jelentősebb lesz,

ami minden válságot követően így van. Már csak azért is, mert nagyon sokan veszítették el a munkájukat, vagy tartanak ennek lehetőségétől. Ezek pedig egyértelmű megtakarítási hajlandóságot növelő tényezők. A Kopint-Tárki tehát azt valószínűsíti, hogy a háztartások fogyasztása 2021-ben kevésbé fog nőni, mint a GDP maga. Valószínűleg lesznek elhalasztott kereslet kielégítésére irányuló fogyasztási tételek, és az utazásokban is tetten érhető lesz. Ha megint inkább a belföldi utazások lesznek jellemzőek, tette hozzá, az viszont a fogyasztást és a termelést is növeli majd a hazai szállodaipar outputját és a hozzáadatott értéket illetően.

Azt, hogy mikorra térhetünk vissza a fogyasztás területén a koronavírus-járvány előtti időkhöz, hogy mennyire lehet gyors a „felejtés”, azt viszont már nem is csak közgazdasági, hanem részben pszichológiai kérdésnek tartja a vezérigazgató. Bár a mostaniihoz hasonló sokkhatással kapcsolatban nincs bejáratott modell, miután a korábbi járványokról nincs adat, azonban egy–két évig, sőt, akár tovább is éreztetheti a hatását a háztartások magatartásában. Ugyan van, aki azt állítja, hogy gyorsan felejtünk, Palócz Éva azt gondolja, mindez hosszabb ideig még rá fogja nyomni a bélyegét a háztartások viselkedésére és megfontolásaira.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×