Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Ficzere Andrea főigazgató az új CT-berendezés használatba vétele és az új VIP-osztály megnyitása alkalmából tartott sajtótájékoztatón az Uzsoki Utcai Kórházban 2013. december 11-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Kórházszövetség: az első adandó alkalommal szabadságra kell engedi az egészségügyi dolgozókat

Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint azért, hogy legyen kivel tervezni a jövőt.

A valós költségelszámolásban látja a fenntartható kórház-finanszírozást a Világgazdaságnak adott interjúja alapján Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke.

A beszélgetésben először a harmadik járványhullám legközvetlenebb tanulságairól szólt: a betegszámon belül nagyon magas lett a halálozási arány, ami nagyon nagy lelki teher egy olyan dolgozói állománynak, amely már eleve fáradt volt a második hullám után, "nagyon sokan a testi-lelki végkimerülés határán küzdenek", sokan nem pihentek az elmúlt egy évben.

A kórházi adósság részleteiről elmondta, valóban növekszik, "nagyon sok pénzbe kerül a Covid-járvány elleni védekezés és a koronavírusos betegek ellátása". Várja, hogy a feladatra idén is érkezzen pénz a központi költségvetésből.

A Covid miatti tehernövekedés fő összetevői:

  • védőfelszerelés
  • egyéb eszközök
  • gyógyszerek
  • elektív ellátások elmaradása

Ficzere Andrea elmondta, hiányzik az állományból távozott több ezer orvos, de így is "kitartanak", és sok önkéntes is jelentkezik, akiknek nagyon örülnek.

Az elektív ellátás egyébként a covidosok csökkenésével indulhat újra, reményei szerint "néhány hét múlva", a daganatos betegek élveznek majd előnyt, illetve azok, akiknél állapotromlás fenyeget.

A várólistákat csak több hónap alatt fogja majd tudni ledolgozni a rendszer.

Az egészségügyi dolgozókat "az első adandó alkalommal" szabadságra engedné. "Ha ezt nem tesszük meg, nem lesz kivel tervezni a jövőt" – mondta.

Ficzere Andrea a közelmúltban az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt, a teljes beszélgetést alább meghallgathatja.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×