eur:
413.92
usd:
396.44
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa (b-j) a minisztérium vadhúsadományának átadásán a Szent László Kórház főbejárata előtt 2020. május 14-én. Kétezer adag vadhúst, hűtött konyhakész szarvas- és őzkészítményeket adományoztak a koronavírusos betegeket ellátó Dél-pesti Centrumkórház dolgozóinak.
Nyitókép: MTI Fotószerkesztőség/Szigetváry Zsolt

Szlávik János: a strandon talán majd nem kell már maszkban napozni

Óva intek mindenkit, hogy egy oltás után úgy érezze, hogy övé a világ – mondta Szlávik János főorvos az InfoRádió Aréna című műsorában. A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője szerint nyáron lehet nagyobb lazítás, talán már maszk nélkül lehet a strandon napozni. Beszélt az AstraZeneca oltás ritka mellékhatásáról és az oltás utáni antitestszintről is.

Van már bevált módszer a koronavírus-betegség ellen – az, hogy vegyük fel az oltást. Így szinte biztos nem leszünk súlyos betegek, nem kerülünk kórházba és nem halunk meg – mondta Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa, de hozzátette, ez a védettség csak a második oltás utáni egy-két hétben alakul ki. A vakcina felvétele azért is fontos, mert hatékony gyógyszer még nincs a betegség kezelésére, az első

legkorábban az idei év végén készülhet el.

„Az első oltás is elkezd az immunrendszerben dolgozni, két-három hét alatt elindul az ellenanyag-termelődés. Olyan magas szint is kialakulhat, amely védettséget ad, de a második védőoltás erősíti meg az immunválaszt, és akkor alakul ki a 90 százalék feletti hatékonyság” – mondta a szakember. Jelezte, ez a szám azt jelenti, hogy mekkora valószínűséggel akadályozza meg az oltás megfertőződést, de a súlyos megbetegedést 100 százalékosan meggátolja.

Szlávik János szerint az oltás után nem érdemes méretni az antitestszinteket, mert a komplex, háromkomponensű védekezésből csak az egyik az antitest, és álbiztonságot ad, ha túl magas a szintje, viszont ha alacsony, akkor is felesleges aggódni.

„Amíg nincs nyájimmunitás, addig vigyázni kell. Ha valaki megkapja a védőoltást, akkor megfertőződhet, de alig-alig fertőz tovább.

Ha sok ember lesz beoltva, akkor kevés beteg lesz, és kevesen fognak fertőzni, és vége lesz a járványnak. De ez még jó néhány hónap”

– mondta az infektológus.

A védettség szempontjából annak nincs jelentősége, hogy mennyire erős tünetekkel reagál a szervezet egy védőoltásra. Arra érdemes figyelni, hogy ha a láz, a rossz közérzet nem múlik el, akkor lehet gyanakodni, hogy esetleg megfertőződtünk. „Ezt sokszor látom, ezért óva intek mindenkit attól, hogy az első oltás után úgy érezze, övé a világ” – mondta. Kiemelte: a Covid-19 betegség tünetei nem hasonlítanak a védőoltás reakciójára.

Az AstraZeneca oltásával kapcsolatos aggályokról úgy fogalmazott, egy rendkívül ritka mellékhatás alakulhat ki, ezt mostantól fel kell tüntetni, és kutatni fogják, hogy kinél és miért jön létre ez az állapot. Egyelőre annyit látnak, hogy többnyire középkorú nőknél alakul ki, és

vélhetően hormonális oka lehet,

de ez a kórkép kezelhető, ha időben felfedezik.

Nyáron jöhet a lazítás

Szlávik János szerint Izrael az élő példa arra, hogy mikor lehet szélesebb körben nyitni, és érdemes már Nagy-Britanniára és az Egyesült Államokra is figyelni, ugyanakkor arra is, hogy például Izraelben az 50 százalékos átoltottság elérése után lanyhulni kezdett az oltakozási kedv.

„Nagy engedményeket a lakosság negyedének átoltottsága után nem lehet adni. Ennyivel még nem lehet visszatérni a normális életünkhöz. Nyáron juthatunk el oda, hogy komolyabb engedményeket lehet tenni” – mondta a főorvos, és szerinte először a nyílt terekben való nagyobb mozgás jöhet szóba. Példaként említette, hogy

nyáron egy focimeccsen a tömeg még veszélyes lehet, de a strandon talán majd nem kell maszkban napozni.

Arra is figyelmeztetett, hogy a brit mutáns a fiatalok között szedi az áldozatait, és már gyerekeket is megfertőz, és azért is fel kell venni az oltást, mert nem lehet tudni, hogy ki miért betegszik meg jobban.

„A betegség első napjaiban látványos javulást látunk, és néhány esetben megakadályozhatja a súlyos betegséget, de ez nem egy csodaszer”

– mondta a már otthon is alkalmazható favipiravirról, amely a betegség legelső szakaszában, egy-két napos láz után adható, és a betegek 20-30 százalékánál lehet eredményt elérni, ha enyhe és középsúlyos esetekről van szó.

A gyerekek a szakember szerint egyértelműen a brit mutáns miatt fertőződnek meg gyakrabban, és náluk gyakori a sokszervi gyulladás, amely hetekkel az esetleg tünetmentesen átvészelt fertőzés után alakul ki. Szerencsére ez jól kezelhető immunglobulinokkal. A gyerekek teljes oltását nem látja szükségesnek, noha a Pfizernél már vannak kedvező tapasztalatok a gyerekek immunizálására. A rizikócsoportokba tartozóknál érdemes lesz majd alkalmazni.

Arra sincs tapasztalat, hogy a korábbi megfertőződés megvéd-e a brit mutáns ellen, de Szlávik János úgy látja, ritkán újra lehet fertőződni, viszont többnyire enyhe tünetekkel – tehát aki novemberben átesett a betegségen, és most tüneteket mutat, valószínűleg nem lesz súlyos beteg.

„Hiszem azt, hogy idén lesz a kezünkben gyógyszer, amit beadok a betegnek, és meggyógyul anélkül, hogy kórházba kerülne”

– mondta a fejlesztésekről. Egy proteázgátlóval kísérleteznek, és van, amelyik 100 százalékban megállítja a vírus szaporodását, de a tabletta engedélyezéséhez legalább másfél-két év kell. Beszélt arról is, hogy kísérleteznek egy megelőző tablettával, ami olyan hatású, mint egy vakcina, sőt olyan orrpsray-vel is, amellyel naponta két fújással meg lehet előzni a megfertőződést, mert megakadályozza, hogy a vírus lejjebb jusson a tüdőbe.

Az infektológus a poszt-Covid-szindrómáról úgy nyilatkozott, hogy a betegek akár 20-30 százaléka nehezen tud visszatérni a régi életmódjához. „Gyenge, fáj a feje, ködös a tudatállapota, köhög, nincs erőnléte, ezek mind poszt-Covid tünetei. Komplex kezelést igényel, már vannak poszt-Covid ambulanciák Magyarországon is. A felépülés hosszú hónapokig, akár egy évig is eltarthat” – mondta Szlávik János az Arénában.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Magyarországon a kártyás fizetések 99 százaléka érintésmentesen zajlik, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló eredménynek számít, és már minden negyedik kártyának van digitális mása az óránkon vagy telefonunkon - mondja Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere. Ugyanakkor a magyar kereskedők felénél lehet csak kártyával fizetni, ebben még lehetne fejlődni. A szakértő szerint a bolti vásárlásoknál a mobil fel fogja váltani a plasztikot, az online fizetéseket a "Click to pay" egykattintásos fizetés teszi kényelmesebbé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 23. 05:00
×
×
×
×