Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Pexels.com

Koronavírus: így lát a szennyvíz a jövőbe

Négymillió embertől származó szennyvízminta alapján következtetnek a koronavírus-járvány alakulására Magyarországon.

Az operatív törzs sajtótájékoztatóin Müller Cecília országos tiszti főorvos heti rendszerességgel beszámol a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szennyvízvizsgálatainak eredményeiről (itt a legfrissebb jelentés), amelyek nemcsak a járványhelyzet aktuális állapotát vázolják fel, hanem öt-hat nappal előre jelezni tudják a várhatóan bekövetkező változásokat is. A diagnosztikai módszerről az NNK közegészségügyi laboratóriumi főosztályának vezetője tájékoztatta a Magyar Nemzetet. Pándics Tamás beszámolt arról is, hogy mivel a koronavírus örökítőanyagának koncentrációjában országosan stagnáló tendencia figyelhető meg, hamarosan elérünk a harmadik hullám tetejére.

A települések szennyvizének összetétele sok tekintetben a lakosság egészségi állapotának lenyomata, hiszen tartalmaz minden olyan anyagot, kórokozót, ami a csatornahálózatot használó emberek szervezetéből ürül, vagy a fürdővízzel jut a rendszerbe. Ezt használják ki a szennyvízalapú epidemiológiai vizsgálatok.

A cikkből kiderül, hogy Magyarországon a koronavírus örökítőanyagának szennyvízben fellelhető mennyiségét

négymillió embertől származó mintából mérik.

Kiderült, hogy a korábbi két hét adatival vetik össze a frisset, az alapján határozzák meg a tendenciát.

Pándics Tamás beszámolt róla, hogy a mintavételi helyek kiválasztásánál az volt a fő szempont, hogy a lakosság minél nagyobb részét és az ország minden földrajzi területét reprezentálják. Így esett a választás

  • a megyeszékhelyekre,
  • a Budapest teljes területét és az agglomeráció egy részét ellátó három szennyvíztelepre, valamint
  • öt további agglomerációs településre (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi, Százhalombatta), amelyek szennyvizét egyesített mintaként vizsgálják.

A mintákat hetente a szennyvíztelepek üzemeltetői veszik le a mintákat, a területileg illetékes kormányhivatalok segítenek a minták Budapestre szállításában. A mintákban lévő vírusrészecskék már nem fertőzőek. Az NNK közegészségügyi laboratóriumában tavaly májusban indultak vizsgálatok, és nem magát a kórokozót, hanem annak örökítőanyagát (RNS-ét) keresik, ehhez azonban saját fejlesztésre volt szükség, ugyanis a légúti vírusok örökítőanyagát szennyvízből korábban sem Magyarországon, sem máshol nem vizsgálták még.

Pándics Tamás elmondta, a korábban jellemző, eredeti vírustörzs már csak nagyon kis mennyiségben van jelen, és jelenleg a brit mutáns dominál országszerte.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
"Most már nem tudnak zsarolni minket" – így néz ki, amikor egy ország megszabadul az orosz energiafüggéstől

"Most már nem tudnak zsarolni minket" – így néz ki, amikor egy ország megszabadul az orosz energiafüggéstől

Noha Európa nagy része csak az ukrajnai háború után szembesült igazán az orosz energiafüggőség kockázataival, Litvánia már a kilencvenes években megkezdte a leválást. A mintegy három évtizedes program tavaly ért célba, a kalandos történetet változatos elemek tarkítják: beszámolónkban szó lesz bőröndökben szállított alkatrészekről, betonból összerakott védőfalakról, két perc alatt induló vízerőműről és 200 milliszekundum alatt reagáló akkumulátorokról is. A Portfolio Litvániában járt utána, hogyan lehetséges az orosz energiáról való leválás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×