Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A Magyar Honvédség 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóaljának katonája a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként végzett fertőtlenítés előtt a fővárosi Patrona Hungariae Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskolában 2021. március 17-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Végzett az iskolák fertőtlenítésével a honvédség

A tervek szerint április 19-én térhetnek vissza a diákok.

Utolsóként Budapesten, a IV. kerületi Erkel Gyula Újpesti Zenei Alapfokú Művészeti Iskola fertőtlenítését végezték el a védőruhába öltözött, gázálarcot viselő katonák.

Szilágyi Balázs őrmester elmondta: az elmúlt három hétben csaknem száz intézmény - óvodák és általános iskolák - vírusmentesítését hajtották végre. Ennek során elsősorban alkoholos fertőtlenítőszereket, illetve szükség esetén ózongenerátort használtak.

A fertőtlenítési feladatokba a székesfehérvári MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj mellett további tíz alakulatot vontak be - tette hozzá.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kérésére, az operatív törzs javaslatára a kormány elrendelte, hogy az óvodák és általános iskolák március 16-tól zárva legyenek és a diákok távoktatásban tanuljanak. Ez az időszak alkalmas volt arra, hogy a honvédség fertőtlenítő egységei átfogó vírusmentesítését végezzenek.

Kiemelték: a koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében az aktív és tartalékos katonák március 16. és április 6. között 59 településen 135 intézmény 500 ezer négyzetméterének mentesítését végezték el annak érdekében, hogy - amennyiben ezt a járványügyi helyzet is lehetővé teszi - az óvodások, valamint a diákok tiszta, fertőtlenített intézményekbe térhessenek vissza.

Volt olyan nap, amikor több mint húsz helyszínen zajlottak a munkálatok egy időben.

A különböző fertőtlenítőszerekből összesen több ezer litert használtak fel, az ózongenerátorok több tucat munkaórában üzemeltek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×