A Fővárosi Önkormányzat hamarosan kidolgozza azokat a terveket, amelyek mentén Budapest klímakörnyezete jelentősen javulhat, mondta Kerpel-Fronius Gábor okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes egy szerdai sajtóbeszélgetésen, amelyen az új fővárosi Klímastratégiát, valamint a főváros zöldinfrastruktúra fejlesztési és fenntartási, vagyis a Radó Dezső tervet ismertették.

Előbbit illetően fontos megemlíteni, hogy a tavaly nyáron sorra került közösségi gyűlésnek az ajánlásai ebbe beépítésre került. Míg utóbbi esetében kiemelendő, hogy egy közép távú koncepcióról van szó, amely meghatározza mindazokat a fókuszpontokat, mindazokat az akcióterületeket, amelyekkel a városvezetés foglalkozni szeretne – fogalmazott Kerpel-Fronius Gábor. Leszögezi továbbá, hogy a már létező zöldterületeknek a megtartása sokkal hatékonyabb, és bizonyos tekintetben fontosabb, mint újak létrehozása.

Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakember, a Városháza Klíma- és Környezetügyi Főosztályvezetője a budapesti ingatlanok energetikai állapotának korszerűsítését hangsúlyozta, amelyhez a következő tíz évben forrásokat is biztosítanak. Emellett egy 1500 megawatt kapacitású naperőrendszert is létrehoznának, és korszerűsítenék a távhőellátást és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát. Ámon Ada azt is közölte, hogy a komoly kibocsátónak számító közlekedésben is nagy átrendeződés várható, mind a személyi, mind a közösségi fronton.

Bardóczi Sándor, a fővárosi önkormányzat főtájépítésze kitért a zöldfelületek minőségének javítására és területének bővítésére. Mint fogalmazott, a Radó Dezső tervvel tulajdonképpen közép távon az európai uniós fejlesztési ciklusprogramjára kívánnak „lőni”, amiben nagyjából 53 különböző projektelemen keresztül több mint 115 milliárd forintnyi zöldfejlesztést szeretnének a következő 7 év során Budapesten elérni. A terv egyik fő vállalása, hogy a – 2019-es bázisév – 6 nm/fő zöldterületi arányát 7 nm/főre tornázza föl – egy évtized alatt 226 hektárnyi új közpark létrehozásával. Ennek kulcspontjai a Népliget és a Gellérthegy megújítása, valamint a pesti belvárosi Duna-part és a III. kerületi Mocsárosdűlő komplex rehabilitációja.

Bardóczi Sándor hozzátette: a további célok között van

a lakótelepi zöldfelületek között a Flórián téri közpark megújítása és az alternatív temetkezési formák támogatása.

A budapest.hu oldalon közzétett, a klímastratégiát és az akciótervet magába foglaló 89 oldalas dokumentum szerint Budapesten 2015-ben az összes energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás 6.109.183 tonna volt. A legnagyobb szén-dioxid kibocsátás az épületek energiafelhasználásához köthető, a második legnagyobb kibocsátó a közlekedés.

Mint írták, az összes intézkedés finanszírozási, illetve beruházási igénye körülbelül 2500 milliárd forintra becsülhető. Ez csak részben terhelné a fővárosi önkormányzat költségvetését, hiszen számos intézkedés csak különböző szereplők – lakosság, kerületek, pénzintézetek, kormány – együttes szerepvállalásával valósítható meg, különféle finanszírozási eszközök bevonásával – emelték ki.