Jókai Mórnak a magyar irodalomban helye van, ez nem lehet vita tárgya - szögezte le az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára

Maruzsa Zoltán a Kossuth rádióban azt mondta: helyes, ha szakmai viták folynak arról, hogy mely írók kerüljenek a tananyagba, de nem írók véleménye fog dönteni. Ezzel arra utalt, hogy a napokban Tóth Krisztina író, költő egy írása nyomán vita alakult ki arról, hogy Jókai Mór Az arany ember című regénye a nemi szerepek ábrázolása miatt legyen-e kötelező olvasmány.

Az államtitkár kitért arra is: tavaly megjelent az új Nemzeti alaptanterv (Nat), és ha változik a tananyag tartalma, akkor logikus, hogy a számonkérés is változzon. De sietségre semmi ok, a magyarérettségi 2023-tól változik, az új rendszerben pedig először 2024-ben vizsgáznak a gyerekek. Jelenleg a Nemzeti Pedagógus Kar véleményezi a tervezeteket - tette hozzá Maruzsa Zoltán.

A riporternek arra a felvetésére, hogy a Magyartanárok Egyesülete szerint 80 évvel ezelőtti szemlélet jelenik meg az elképzelésekben, azt mondta: a tárca olyan kompromisszumos megoldásra törekszik, ami a "modernistáknak és a tradicionalistáknak" is megfelel.

A járványhelyzetről szólva az államtitkár megjegyezte: a nyugodtabb január után most a közoktatásban is érezhető az emelkedő esetszám, nőtt a rendkívüli szünetek száma, jellemzően egy-egy intézményben rendelik el egy hétre.

Jelenleg az óvodák 9 és az általános iskolák 16 százalékában van rendkívüli szünet.

Az idei érettségit továbbra is a hagyományos módon - írásbeli és szóbeli számonkéréssel - tervezik megtartani. Ez biztonságosan lebonyolítható a már tavaly tavasszal, ősszel, illetve idén januárban is kipróbált és bevált módszerrel - hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.