A 444.hu hétfőn közölt cikke szerint két hét alatt több mint duplájára nőtt azoknak az intézményeknek a száma, ahol intézkedni kellett a járvány miatt, emlékeztetve, hogy a február 8-i, Maruzsa Zoltán államtitkár által közölt adatok szerint még „csak” 73 óvodában volt rendkívüli szünet, és 115 iskolában digitális oktatás, szintén egy-egy osztályban. Megjegyzik azt is, hogy január elején sokkal jobb volt a helyzet: mindössze 12 óvoda és 14 iskola volt érintett.

Az InfoRádiónak nyilatkozó Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is úgy látja, hogy sajnálatos mód emelkednek a számok. Horváth Péter maga is kapott jelzést, elsősorban az észak-magyarországi régióból – vélhetően a szlovák határ közelsége miatt, ahol kiváltképp eluralkodott a járvány –, hogy nagyon erőteljesen megugrott az iskolai fertőzések, valamint a karanténba kényszerültek száma. Tehát több általános iskolában és óvodában is át kellett állni a jelenléti helyett az otthoni, digitális jellegű oktatásra.

Horváth Péter annál is inkább sajnálatosnak tartja a fejleményeket, hogy az általános iskolások, kiváltképp az alsós tagozaton, sokkalta nehezebb értelmezni a digitális oktatást. Ráadásul a kisebb gyermekek esetében óhatatlanul biztosítani kell valamilyen szülői felügyeletet.

A múlt év november 11-e óta digitális tanrendben működő középiskolákkal kapcsolatban megjegyezte: esetükben vélhetően nem kerül majd sor újabb intézkedésekre, ugyanakkor

szinte borítékolható, hogy március elején még nem fognak tudni visszatérni a jelenléti oktatáshoz.

Horváth Péter azt is hozzátette, a digitális oktatás általános iskolákra történő országos kiterjesztése nagyon komoly átgondolást igényelne, és szerinte

inkább intézményspecifikusan, esetleg – ahol komolyabban felüti a fejét a vírus – városi szinten kellene erre legfeljebb sort keríteni.

Hiszen a tavaszi tapasztalatok alapján, különösen az első két évfolyam esetében, ez egy igen nehéz feladat lenne.

Emlékeztetett: a Nemzeti Pedagógus Kar tavaly augusztusban, kézhez véve az óvintézkedések szükségességéről szóló levelet, már jelezte: azon iskolákban, ahol nagy kihasználtsággal működnek az épületek, magasabb osztálylétszámok vannak, ott nagyon nehéz megoldani a gyerekek szétültetését, és elkerülni az esetleges folyosói torlódásokat, még ha meglátása szerint biztosan minden intézmény igyekezett erre odafigyelni.

Az oltóanyagok elfogadottságával, illetve a pedagógusok oltási hajlandóságával kapcsolatban a Nemzeti Pedagógus Kar nem rendelkezik információkkal, de vélhetően hasonló lehet a helyzet, ahogyan a teljes társadalomban is, egyéni élethelyzetektől és egyéni attitűdöktől függően, jegyezte meg Horváth Péter, aki szerint az nem lehet vitás, hogy az oltás előbb–utóbb szükséges lesz, amennyiben szeretnének normál munkamenetet végezni. „Bár erre senki nem kötelezhető, de

a biztonságos munkavégzés, akár a saját magunk, akár a diákok iránti felelősség miatt be kell oltatni magunkat.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!