Infostart.hu
eur:
359.67
usd:
313.7
bux:
141872.76
2026. július 16. csütörtök Valter
Mezőgazdasági munkagép kerekeinek nyoma egy szántóföldön Ebes határában 2020. november 3-án.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Így emelkedett a magyar átlagkereset

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 438 200 forint volt a múlt év novemberében, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A novemberi átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A keresetek növekedési üteme az előző két hónapban is hasonló, egyformán 8,8 százalékos volt.

A 2,7 százalékos novemberi inflációval számolva a reálkeresetek 5,7 százalékos emelkedést mutattak.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél közfoglalkoztatottak nélkül számolva 450 300 forint volt, 8,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 291 400, a közfoglalkoztatottak nélkül 299 500 forint volt. A kedvezményeket is figyelembe véve 300 200 forintot ért el,

8,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése – hangsúlyozta a KSH jelentése. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt) bruttó átlagkereset 375 700 forintra becsülhető, ez 8,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, amikor szintén jelentős volt a prémiumok mértéke.

A legalább 5 alkalmazottal működő vállalkozásoknál 447 400 forint volt a novemberi bruttó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, 8,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az alkalmazottak száma viszont 64 ezerrel, 2,9 százalékkal kevesebb volt. A költségvetési szektorban 7,6 százalékkal, 469 700 forintra nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset gyakorlatilag változatlan létszám mellett.

A teljes munkaidőben közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 6,1 százalékkal 81 ezer alá csökkent, a keresetük 1,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól és bruttó 80 500 forint volt.

A feldolgozóiparban 7,4 százalékos, az építőiparban 13,8 százalékos volt a keresetek éves növekedése tavaly novemberben, amivel 480 900 forintot, illetve 344 ezer forintot ért el a bruttó bér.

A szállítás, raktározás illetve a szálláshelyszolgáltatás vendéglátás területén szerény 3,9, illetve 2,4 százalékos volt a keresetek emelkedése és átlagosan 400 300, illetve 256 700 forint volt a bruttó átlagkereset.

A közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén a 1,6 százalékos növekedéssel is 557 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, az oktatásban 9,0 százalékos, az egészségügyben 16,8 százalékos növekedéssel a bruttó átlagkereset elérte a 398 ezer, illetve a 440 300 forintot tett ki.

2020. január-novemberben a bruttó átlagkereset 399 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 265 500 forintot ért el, mindkettő 9,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A 3,4 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 6,0 százalékkal voltak magasabbak mint az előző év első tizenegy hónapjában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Különös történések a magántőkealapoknál: 281 milliárd forintot kezelhettek hűtlenül, feljelentést tett a Transparency

Különös történések a magántőkealapoknál: 281 milliárd forintot kezelhettek hűtlenül, feljelentést tett a Transparency

Számos vakfoltot feltárt a Transparency International (TI) Magyarország elemzése a Baross Gábor Tőkeprogram háttérdokumentumainak vizsgálata során. A program két legutóbbi szakaszában a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest mintegy 388 milliárd forintnyi tőke befektetését vállalta 11 tőkealapban. Ebből a TI Magyarország öt magántőkealap döntéselőkészítő dokumentumait vizsgálta meg. A háttéranyagok a titkolt társbefektetők kilétét is felfedik. Az eredmény: rendszerszintű hiányosságok a kockázatkezelésben, kétes megalapozottságú piaci tesztek, fel nem tárt összeférhetetlenségek – és 281 milliárd forintnyi állami forrás, amelynek sorsa évekig nyomon követhetetlen marad. Az ügyben a TI Magyarország feljelentést tesz és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményez – közölte a szervezet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×