A repülőterek szinte mindenhol Európában szellemrepülőtérként üzemelnek – fogalmazott az InfoRádiónak Varga G. Gábor, aki szerint „összeszorul az ember szíve, amikor látja a terminálokat és az ott tetőtől talpig beöltözött embereket”. Ugyanakkor a világ más pontjain némileg jobb a helyzet, így például Brazíliában, illetve Észak-Amerikában is, ahol nagyrészt működik a légi közlekedés a belföldi járatok esetében, betöltve ezzel infrastrukturális szerepét.

A transzatlanti légi közlekedés azonban minimális töltöttséggel üzemel, amin nem is kell csodálkozni, hiszen az Egyesült Államokba a schengeni zónából jelen pillanatban be sem lehet lépni – folytatta a repülési szakértő. Eközben a nagy-britanniai korlátozások miatt valamennyi ott üzemelő társaság felülvizsgálja a menetrendjét, ami egy nagyon durva leállást vetít előre.

Európa-szerte pedig ismét kialakult az a helyzet, ami tavaly áprilisban volt tapasztalható,

minimális légi közlekedéssel – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy válhat-e rendszerszintűvé az, amit Ausztrália nemzeti légitársasága bejelentett (csak azok a külföldiek utazhatnak járataival, akik bizonyítani tudják, hogy megkapták a koronavírus elleni vakcinát), Varga G. Gábor a következőket mondta: miután a légi közlekedés egy bizalomra épülő iparág, a vírushelyzet konszolidációját követően azok számára, akik elsőként mernek majd repülni,

a kiszámíthatóság lesz a legfontosabb, ezt kell majd megteremteni.

Mindezért a légitársaságokat tömörítő nemzetközi szervezet és az európai repterek szövetsége hónapok óta szorgalmazza, hogy az európai szabályozók és az államok alakítsanak ki egységes eljárásrendet a tesztelésre és az egyéb biztonsági előírásokra vonatozóan, amiben az érintettek egyelőre egyáltalán nem jeleskednek – jegyezte meg a repülési szakértő. „Sajnos a szabályozás még nem tart ott, javarészt az államok teszetosza magatartása miatt, hogy egy alkalmazható intézkedésrendszer legyen.”

Az Egek ura blog szerkesztője hozzátette, noha vírusvédelmi szempontból az lenne a leghatékonyabb intézkedés, ha a jövőben csak azok utazhatnának, akik rendelkeznek oltási igazolással, ezt Európában valószínűleg nem fogják bevezetni a légitársaságok.

Mit hoz a brexit a légi közlekedésben?

Varga G. Gábor arról is beszélt, hogy nem a brexit nem írja át a régió légi közlekedését.

Emlékeztetett, hazánk szempontjából nem elhanyagolható tény, hogy a pandémiát megelőzően a legnagyobb légi forgalmat a magyarországi járatok tekintetében az Egyesült Királysággal bonyolították le a légitársaságok. Vagyis a turizmus masszív része a szigetországbeli vendégekre épült, továbbá a kint dolgozó magyarok miatt is intenzív volt a légi forgalom.

Bár a brexit után a brit tulajdonú légitársaságok már nem férnek közvetlenül hozzá az EU piacához, azaz két európai uniós célállomás között már nem indíthatnak járatokat az új szabályok értelmében. Erre azonban a társaságok leányvállalatok létrehozásával felkészültek, például a Wizz Air magyar légitársaság másfél éve alapított egy angol regisztrációval és felügyelettel működő angol leányvállalatot, de osztrák zászló alatt fog majd repülni Európán belül egy EasyJet-leányvállalat is a jövőben.

Nagy-Britannia kilépése tehát egyáltalán nem fogja a kínálatot befolyásolni, sokkal inkább az, hogy a koronavírus után idén még nagyon messze leszünk a légi közlekedés helyreállásától, annak ellenére is, hogy a diszkont légitársaságok új járatok nyitásával bizonyosan stimulálni fogják a piacot – tette hozzá Varga G. Gábor.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!