A kormány december 19-én döntött úgy, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január 1-jétől a felére csökkenti. Már akkor elmondta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a 25 ezer fő alatti települések a kiesett bevételek ellentételezéseként a kormánytól támogatást kapnak, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig majd egyenként tekintik át.

A Magyar Közlönyben december 24-én megjelent kormányhatározat alapján kiderült, hogy a helyi önkormányzatok és a megyei jogú városok mintegy 28,6 milliárd forintos plusz forrással számolhatnak. A 23 megyei jogú város közül 16 kapott jelentős összeget, ebben benne van mind a 12 fideszes polgármester vezette város, míg a 10 ellenzéki vezetésű megyei jogú városból csak 3 jutott támogatáshoz a határozat alapján.

Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökét nem lepte meg a karácsony előtti döntés. „Várható volt, hogy a miniszterelnök úr egy olyan bejelentést tesz közzé, ami a »hallgatás áraként jelzett 30 ezüst pénzt« biztosítja ezen városok számára – fogalmazott. – Egyébként nagyon érdekes volt még ezelőtt Cser-Palkovics András nagyon visszafogott véleménye, hiszen korábban, amikor szóba került az iparűzési adó elvétele, akkor nagyon karcosan fogalmazott. De ugyanígy más települések részéről, Szolnok polgármestere, vagy Szita Károly […] is nagyban dicsérte a miniszterelnök korábbi önkormányzatok gyakorlatilag kivégző döntését. Mert senkinek kétsége ne legyen, itt az önkormányzatok kivégzéséről van szó, illetve a hűbéreseknek a megfelelő formában történő kondicionálásáról.”

Gödöllő polgármestere az InfoRádiónak arról is beszélt, hogy az ellenzéki vezetésű Eger, Miskolc és Salgótarján is kapott ugyan támogatásokat, de ezek kisebb összegűek és pántlikázott pénzek. „Ezek a városok, mint Salgótarján és Miskolc, konkrét felújításra, fejlesztésre kapták a 400, illetve 700 milliót. Nagy baj ez, mert nem a polgármestereket büntetik, hanem az embereket, akik a településeken laknak. Ugyanis ennek a következménye az lesz, hogy nagyon komoly megszorításokat kell majd megvalósítani ahhoz, hogy a következő esztendőt túléljék az önkormányzatok, hiszen itt már nem az első döntésről van szó, korábban már elvették a parkolási díjat vagy a gépjárműadót is” – emlékeztetett.

Ahol kell, ott kormányzati segítséget fognak kérni

Az nem fordulhat elő egyetlen nagyvárosban sem, hogy az iparűzési adó megfelezésével ne legyen pénz az alapvető szolgáltatásokra – erről már a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke beszélt az InfoRádiónak. Szita Károly megjegyezte, Kaposvár 2021-re válságköltségvetést készít, és ezt javasolja minden kollégájának is, számításai szerint ugyanis jövő év végére, de legkésőbb 2022 elejére érheti el majd az ország gazdasága a 2020. januári szintet, így vélhetően kevesebb bevétele lesz az önkormányzatoknak is.

Kaposvár polgármestere továbbá januárban, a költségvetés elfogadását megelőzőleg, egyeztetésre hívná a megyei jogú városok vezetőit, hogy áttekintsék azokat az egyébként az önkormányzatok számára kötelező jellegű feladatokat, amelyek esetében nehézségek merülhetnek föl. Hogy melyek azok a pontok, amelyekt önerőből nem tudnak megoldani, vagy csak részint, hogy a kormány segítségét kérjék. Hiszen vannak települések, amelyek kisebb korrekcióval el fogják tudni fogadni a költségvetést, míg másokat a 2021-es év nehezebb helyzetbe fog hozni.

Szita Károly – szemben a kritikákkal – nem tartja elképzelhetőnek, hogy bármely „ellenzéki” város is a csőd szélére kerüljön, aminek természetesen az a feltétele, hogy az adott önkormányzatnak nem a bőséggel kell a jövő évi költségvetését megalkotnia, hanem a veszélyhelyzetet figyelembe véve. Vagyis kizárt dolognak tartja, hogy például Szegeden ne jusson forrás a közvilágításra. A felelős önkormányzati gazdálkodás ugyanis abban nyilvánul meg, hogy az alapszolgáltatásokat működtetem, miközben másokon spórolok – fogalmazott.

Emlékeztetett, 2020 januárjában még mindenki azt gondolta, hogy „szuper” évünk lesz, mert erősödött a gazdaság és alig volt munkanélküliség, majd jött a koronavírus-járvány és a várokozásokkal szöges ellentétben zárult az esztendő. Most pedig ebből kiindulva kell 2021-re egy olyan költségvetést alkotni, amely révén minden kötelező feladatuk ellátását teljesíteni tudják, ha még nem is olyan szinten, mint 2020 januárjában gondoltak, mindezt annak a reményében, hogy 2021 végén, 2022 elején újból visszatérünk arra a szintre, amikor nem a munkanélküliség emelkedésétől kell tartani, ellenkezőleg, újabb és újabb munkahelyek jönnek majd létre – fogalmazott.

Bírálatok

Mint arról korábban beszámoltunk, az iparűzési adó jövő évi megfelezése miatt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is 150 milliárd forintos kieséssel számol az önkormányzatoknál, ami miatt számos bírálatot kapott az ellenzék részéről a kormány az Országgyűlésben, és ami ellen Budapest főpolgármester is szót emelet.