A kilenc magyar kutyafajta – a rövidszőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó, a komondor, a kuvasz, a magyar agár, a mudi, a puli, valamint a pumi – fajtatiszta, törzskönyvezett állománya az elmúlt évtizedekben visszaszorult. Ugyanakkor az ellenőrzött származás, az adott fajtára elfogadott tenyésztési program mentén végzett lelkiismeretes tenyésztői munka közös ágazati érdek - áll a tárca közleményében.

A tenyésztési tevékenység jelentős befektetéseket igényel, amelyek megtérülését bizonytalanná teheti a piacon az ellenőrizetlen körülmények között született, igazolt származással nem rendelkező egyedek jelenléte.

A január 1-jével hatályba lépő jogszabály-módosítás lehetővé teszi a tenyésztés költségeinek csökkentését azáltal, hogy az állatok származási igazolása kiadásának költségeit az állam megtéríti a tenyésztő szervezetek részére, így a tenyésztők mentesülnek ennek megfizetése alól. Az ebtenyésztők a kedvezményes szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmeiket már 2021. január 1-jétől leadhatják annál a tenyésztő szervezetnél, amelynél a tagsági jogviszonyuk fennáll.

A támogatás mértéke kiadott származási igazolásonként 7000 forint.

A kilenc magyar kutyafajtát tekintve évente átlagosan kétezer állat kap származási igazolást. Ez a szaporulati arány azonban csak a jelenlegi állomány szinten tartását szolgálja. Az Agrárminisztérium reményei szerint a tenyésztési költségek csökkenésével sikerül javítani a tenyésztési kedvet és növelni a fajtatisztán tenyésztett magyar kutyafajták állományát - olvasható a tárca közleményében.