Egy átlagos holland általános iskolásnak mintegy két hónapnyi tanulás esett ki a járványhelyzet miatt bevezetett 8 hetes tavaszi távoktatás alatt – erre jutott egy frissen publikált tanulmány. A vizsgálat szerint a hátrányos helyzetű és a kevésbé képzett szülők gyerekei az átlagosnál is rosszabbul teljesítettek. Ráadásul a távoktatás alatt a diákok matematikához vagy szövegértéshez szükséges készségei sem fejlődtek.
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás. Csapó Benő kiemelte: bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak a kutatók, korábban a szünidő alatt végzett vizsgálatok bebizonyították, hogy
minél fiatalabb egy diák, annál nagyobb a lemaradás.
„Esetükben ugyanis az adott idő, amíg nem jártak iskolába, az relatíve a teljes iskolában eltöltött időhöz képest sokkal nagyobb arányt képvisel. Ebből a szempontból a legrosszabb helyzetben az elsős és másodikos diákok vannak – tette hozzá a szakember –, akiknél éppen az olvasás és az alapvető matematika megtanulását szakította félbe az iskolán kívüli oktatás.”
A múlt héten bevezetett szigorítások értelmében ezúttal csak a 14 évesnél idősebbek tanulnak digitális tanrendben. Csapó Benő szerint ők könnyebben kezelik ezt a helyzetet, ugyanis minél idősebbek a diákok, annál jobban kifejlődtek már a tanulási képességeik, és jobban is tudják önállóan kezelni a technikát.
A neveléstudományi kutató a holland tapasztalatokhoz hasonlóan Magyarországon is arra számít, hogy a kevésbé képzett szülők gyerekeinél nagyobb lesz a lemaradás, és
komoly munka lesz majd a felzárkóztatás, miután évekre átnyúló hatásokról lehet beszélni.
A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja számos, a lemaradást felmérő tesztet, valamint a felzárkózást segítő gyakorlatot is közzétett pedagógusok és szülők számára. A tartalmak az edia.hu oldalon elérhetők.
