eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Látogatók az egri várban az emlékhelyek napján, 2020. augusztus 29-én. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által ötödik éve életre hívott emléknapot, amelyet hagyományosan május második szombatján szokták megtartani, idén a koronavírus-járvány miatt augusztus 29-ére, a mohácsi csata évfordulójára helyezték át. A háttérben a felújítás alatt álló bazilika látható.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Ezek voltak októberben a magyarok kedvenc úti céljai

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szombati közleménye szerint októberben - a vendégszám alapján - Budapest, Hajdúszoboszló és Eger volt a legnépszerűbb turisztikai célpont.

Az MTÜ közleményében az áll, az őszi szünetre megélénkülő belföldi vendégforgalomnak is köszönhető, hogy októberben 627 ezer vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, közülük 591 ezer volt hazai és 36 ezer külföldi.

A szálláshelyek 1,6 millió vendégéjszakát regisztráltak, ebből 1,4 milliót belföldi utazók töltöttek el.

A tavaly októberi belföldi vendégéjszakaszám 87 százaléka valósult meg idén októberben. A tizedik hónapban érkezett

összes vendég 91 százaléka ismét vidéki szálláshelyekre utazott,

és ott 1,4 millió vendégéjszakát töltött el. A vidéken megszálló vendégek 96 százaléka volt hazai, ők a vidéki vendégéjszakák 92 százalékát adták.

A vidéki szálláshelyek közül, szeptemberhez hasonlóan, ismét a szállodák voltak a legnépszerűbbek, az összes vendégéjszaka csaknem felét, 49 százalékát töltötték el itt az utazók. További 33 százalékot egyéb és magánszálláshelyeken, 10 százalékot panziókban, 4 százalékot pedig közösségi szálláshelyeken.

Közölték azt is, a Balaton turisztikai térség mellett, ahol az összes belföldi vendégéjszaka 19 százaléka csapódott le az elmúlt hónapban, a hazai vendégek körében a Mátra-Bükk (14 százalék) és a Budapest környéke (8 százalék) turisztikai térségek, valamint a főváros (9 százalék) voltak a legnépszerűbbek.

A külföldiek körében továbbra is Budapest volt a legkedveltebb, az összes külföldi vendégéjszaka 44 százaléka itt realizálódott. Ezt követően Budapest környéke (7 százalék), valamint Debrecen és térsége (7 százalék) voltak a leglátogatottabbak a külföldi vendégéjszaka-számok alapján.

Az októberre hatályos rendelkezések alapján turisztikai céllal csak a visegrádi négyek országaiból érkezhettek külföldiek Magyarországra. Üzleti, tanulmányi vagy egészségügyi ellátási céllal azonban más országok állampolgárai is beléphettek. Ezért is lehetséges, hogy

az októberi adatok alapján a legtöbb külföldi Ukrajnából, Németországból, Romániából, Dél-Koreából és Ausztriából érkezett

- áll a közleményben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×