Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.33
bux:
132705.84
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Kézi digitális hőmérővel ellenőrzik az iskolába érkező diákok testhőmérsékletét a Kecskeméti Katona József Gimnázium bejáratában 2020. szeptember 30-án. A koronavírus-járvány második hulláma miatt október 1-jétől valamennyi köznevelési intézményben a belépéskor megmérik a diákok és a dolgozók testhőmérsékletét, hogy kiszűrjék a betegeket és ezzel csökkentsék a fertőzés kockázatát.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Mégsem kapnak százszázalékos táppénzt a karanténba küldött tanárok

Országszerte több tízezer forinttal kevesebb fizetést kaptak azok a pedagógusok, akik hatósági házi karanténban voltak – értesült az InfoRádió. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete megerősítette, az érdekképviselet országos választmányának tagja elmondta: Kásler Miklós miniszter nyilatkozata alapján arra számítottak, hogy a hazaküldött tanárok 100 százalékos táppénzt kapnak, de kiderült, hogy csak 60 százalékosat, mert nem bizonyították, hogy az iskolában fertőződtek meg vagy lettek úgynevezett szoros kontaktok.

Országosan elenyésző lehet azoknak a pedagógusoknak a száma, akiknek nem 60, hanem 100 százalékos táppénzt állapítanak meg, ha valamilyen okból karanténba kényszerülnek. A szerencséseknek az intézményvezető otthoni munkavégzést rendel el, így a teljes illetményüket kaphatják – mondta az InfoRádióban Nagy Erzsébet.

A PDSZ szerint ugyanakkor nem szabadna annyiban hagyni a dolgot, ugyanis

utólag is meg lehet állapítani, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó,

a gyanút az intézményvezetőnek kell jeleznie a munkaügyi központnak. Az érdekképviselet országos választmányának tagja hozzátette, a dolog rákfenéje, hogy a vizsgálat során bizonyítania kell az érintettnek, hogy a munkahelyén fertőződött meg, de siker esetén utólagosan is jár a 100 százalékos táppénz. A szakszervezet viszont éppen ennek rendkívüli nehézsége miatt tartja „parasztvakításnak” az Emmi vezetőjének, Kásler Miklósnak a bejelentését.

Elvileg ha úgynevezett szoros kontaktként kerülnek hatósági házi karanténba, mert az osztályukban egy tanítvány Covid-pozitív lett, esetleg ők maguk is, akkor százszázalékos táppénzt kapnak, csak épp nem ennek megfelelően történik az eljárás. A PDSZ azért kéri minden érintett tanártól, állítsák azt, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó esetükben, mert egyébként, ha lennének kisebb légúti problémáik, még simán bejárnának dolgozni, most viszont más a helyzet:

súlyos keresetkiesést jelent számukra a járványhelyzet.

Az érdekképviselet országos választmányának tagja arra is kitért, hogy „elfogtak” egy járványügyi osztályvezetői levelet, amelyet a Ne dolgozz ingyen! nevű internetes oldalukon közzé is tettek, amiben

alacsony kockázatúnak minősítik a pedagógusi foglalkozásban dolgozókat,

annak ellenére, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott protokoll alapján sem minősülnének annak. Hiszen, mint emlékeztetett, jellemzően 15 percnél több időt töltenek a gyermekekkel, rendszerint egy adott helyiségben, tanteremben, ahol most már a hideg idő beálltával a szellőztetés sem könnyen megoldható. Ehhez párosul, hogy nehezen betarthatók a biztonsági távolságok, ráadásul sok iskolában a maszkviselés sem kötelező a tanórán, amit a PDSZ egyébként szorgalmazna.

Bár egyértelműnek tűnhet, hogy amennyiben egy tanár csak szoros kontaktnak minősül egy megbetegedett diák miatt, akkor foglalkozási megbetegedésről van szó, a PDSZ jogsegélyszolgálatának a tapasztalatai szerint ma Magyarországon ezt nagyon nehézkesen állapítják meg, mondván, hogy a pedagógus bárhol megfertőződhetett – panaszolta Nagy Erzsébet, „követelve” a kormánytól, főként Kásler Miklós bejelentése nyomán, hogy legyen ennek egy automatikus menetrendje, és ne a 7-es, hanem

a foglalkozási megbetegedés kódjával jelentsék le azokat az oktatásban dolgozókat, akik hatósági házi karanténba kerülnek.

(A bérszámfejtés, illetve a társadalombiztosítás az említett kódok alapján kezeli a kérdéseket, a 7-es a 60 százalékos táppénzt takarja – szerk. megj.)

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményben reagált. A tárca azt írja, hogy „amennyiben a pedagógus a megbetegedését megelőző időben a feladatait ellátta, tehát vélelmezhető, hogy munkavégzés közben kapta el a fertőzést, akkor esete foglalkozási megbetegedésnek minősül, számára 100 százalékos táppénz jár. A munkáltató ebben az esetben jogosult arra, hogy a teljes táppénz biztosításához szükséges lépéseket megtegye az illetékes munkavédelmi hatóság felé. Annak a pedagógusnak, aki hatósági karanténban van, de tünetmentes, ha lehetősége van otthonról munkát végezni és vállalja is azt, otthoni munkavégzést rendelhet el a munkáltató. Ebben az esetben természetesen nem kell táppénzre mennie, hiszen munkát végez, így a teljes fizetését megkapja.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ebből az irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×