22 °C
A járványhelyzet és az azt övező intézkedések karöltve hozták nehéz helyzetbe a vizsgaközpontokat. A Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint idén jóval kevesebben tették próbára vizsgahelyzetben (is) nyelvtudásukat, mint korábban.
Antoni Györgyi, az ELTE Origó Nyelvi Centrum ügyvezető igazgatójának a beszámolója szerint szeptember végéig nagyságrendileg 30 százalékkal kevesebben vizsgáztak náluk, mint tavaly az év hasonló szakaszában, az év egészére pedig 200 millió forint körüli bevételkieséssel kell kalkulálniuk.
Online nyelvvizsgákat sem szervezhetnek már - amint lehet, megint fognak -, amelyekre annak idején egyébként is kevés idejük volt átállni, a rendszert tesztelni pedig már csak az éles vizsgákon tudták, s a fejlesztés sem volt ingyen.
Arról nem is beszélve, hogy a veszélyhelyzetben sokan visszakérték a vizsgapénzt, mert nem mertek nekiállni a vizsgának a bizonytalan körülmények miatt. A helyzetre válaszul 25 százalékos leépítésre kényszerült a nyelvvizsgaközpont.
További nehézséget okozott a nyelvvizsgáztatóknak, hogy
sok "beragadtdiplomás" egyszerűen mentesült a nyelvvizsga-kötelezettség alól,
így ezek az emberek meg sem jelennek már a vizsgákon. 115 ezer, nyelvvizsga nélküli diplomát állítottak ki már, ezek közül 102 ezer célba is jutott.
Az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztály adatai szerint országos szinten is jelentős a visszaesés. 2020-ban eddig 56 428 fő nyelvvizsgázott, ami – bár még két hónap hátravan az évből – jócskán elmarad a tavalyi 124 ezres és az azt megelőző 120 ezres létszámtól.
Angolból a tavalyi 94 ezer helyett most csak 42 ezren vizsgáztak,
német nyelvből 22 ezerről tízezerre csökkent a létszám.
