Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Fiatalok kerékpároznak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának gólyatáborában Bükkszéken 2015. augusztus 28-án.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

HÖOK: nagyobb a fertőzöttség az egyetemisták körében, mint korábban

Úgy tűnik, hogy az egyetemisták körében nagyobb a koronavírus-fertőzöttség, mint az elmúlt szemeszterben, így akár a tervezett intézkedések szigorítására is szükség lehet ősszel – mondta az InfoRádiónak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke. Budai Marcellt azután kérdezte az InfoRádió, hogy a Corvinus, a Szent István és a Pécsi Tudományegyetem gólyatáborában is találtak koronavírusos diákokat.

Budai Marcell szerint minden oktatási intézmény nagyon szigorú keretek között, szervezetten készült a gólyatáborokra, számtalan eljárást életbe léptetve, hogy a gólyák a legnagyobb biztonságban legyenek. Gondolva itt akár a kötelező maszkhasználatra, a programelemek zömének nyílt térben való átcsoportosítására, vagy akár a tábori idő lerövidítésére, kettébontására, hogy minél kevesebb diák tartózkodjon egy helyen. Sőt, több egyetem döntött úgy, hogy egyáltalán nem szervezi meg a gólyatáborát, hiába tette azok megtartását az Operatív Törzs, illetve a kormány döntése lehetővé.

Budai Marcell nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre, bölcs döntés volt-e táborokat szervezni a kialakult helyzetben, tekintve, hogy azt alapvetően járványügyi kérdés, és nem felsőoktatási ügynek tekinti a HÖOK, mint fogalmazott, erre a hatóságok hivatottak válaszolni. Az viszont szerinte látszik, és ezt a gólyatábori tapasztalatok is alátámasztják, hogy jelenleg a fiatalság,

az egyetemi korosztály körében nagyobb arányban fordulnak elő fertőzöttek, mint a tavaszi félében.

A HÖOK sajtófőnöke egyetért azzal, hogy a hallgatók egészsége védelmében

indokoltak lehetnek a szigorúbb intézkedések.

Mint ismert, az felsőoktatási intézmények úgynevezett hibrid oktatásra készülnek, és a jelentősebb járványügyi kockázatot rejtő, nagyobb létszámú előadásokat vagy szigorú előírások mellett, de legtöbb esetben online fogják megtartani. Budai Marcell emlékeztetett, jelenlegi állás szerint az intézményeken belüli maszkhasználat általános lesz, az előadásokat pedig úgy kell megszervezni, hogy a másfél méteres távolság biztosítva legyen, máskülönben online streamelni lesz szükséges azokat. Előírás az intézmények részére a gyakran megérintett felületek folyamatos fertőtlenítése, ahogyan a kollégiumi beköltözésekkor is jelentős szigor lép életbe.

Kiemelte: pillanatnyilag nem tudható, hogy az említett intézkedések milyen hatással lesznek, de az egészen biztos, hogy nagy a felelősség azok betartása miatt. Ugyanakkor szóba jöhet, hogy ezeken felül vajon lehet-e még olyan intézkedéseket életbe léptetni, melyek segítik a biztonságos felsőoktatás.

Budai Marcell úgy véli, jelenleg mindenki mindent megtesz annak érdekében, hogy a még zajló és hátralévő gólya- és egyéb egyetemi rendezvények minél biztonságosabbak legyenek, ezek megtartásáról azonban továbbra is az intézmények hivatottak dönteni, és nem a HÖOK, illetve a hallgatói önkormányzatok.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×