Infostart.hu
eur:
379.46
usd:
321.8
bux:
131542.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Only for transit felirat egy hegyeshalmi benzinkútnál, a magyar-osztrák határ közelében 2020. március 21-én. A koronavírus-járvány miatt Magyarország humanitárius folyosókat nyitott az átutazók számára.
Nyitókép: MTI/Filep István

Súlyos járványügyi lépésekről dönt ma a kormány

A szerdai ülésen hozza meg azokat az új, szigorú járványügyi szabályokat a kormány, amelyekről Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a múlt héten. Várhatóan egységesen korlátozzák a határ átlépését, de további lépések is lesznek a koronavírus terjedésének megállítása érdekében.

Először Gulyás Gergely beszélt a múlt heti kormányülést követő Kormányinfón arról, hogy szó sem lehet a járványügyi korlátozások enyhítéséről, mert Európában a helyzet általánosságban romlik, és csak néhány országban stagnál. Mivel a hazai kontaktkutatásokból az derül ki, hogy a legnagyobb veszélyt a járvány behurcolása jelenti, ezért szigorítást előlegezett meg.

"Most mindenkit arra kérünk, hogy

szeptember 1-je után külföldi nyaralást senki ne szervezzen, különösen ne a déli országokba!

A legfontosabb az, hogy szeptember elsejétől az oktatás akadálytalanul újraindulhasson, és a tanulók normál rend szerint megkezdhessék a tanévet" – mondta a miniszter, de részleteket nem árult el az újabb óvintézkedésekről, csak annyit említett meg, hogy a szigorítást az operatív törzs készíti elő, és új, komplex szabályozás készül.

Orbán Viktor a pénteki rádióinterjújában szintén arról beszélt, hogy fel kell lépni a vírus behurcolása ellen. Felidézte: nyáron bevezették az egyes országok fertőzés szerinti osztályozását, de szeptember 1-jétől nem lehet fenntartani ezt a rendszert, és szigorítások jönnek.

"Azt nem mondom, hogy satu, de ahhoz közeli állapot fog beállni,

szeptember 1-től, illetve az iskolakezdéstől már nem lehet fenntartani a határátlépésnek azt a rendszerét, amellyel a nyarat szerintem egész jól és ügyesen menedzselte az operatív törzs. Szigorítások következnek" – jelentette ki a kormányfő.

Beszélt arról is, hogy nem szólhat bele a magyar emberek személyes életvezetésébe, szokásaiba, nyaralási terveikbe, de kellő óvatossággal és tisztelettel arra kér mindenkit, hogy "déli irányba szeptember utánra ne foglaljon, szervezzen, ne képzeljen el magának nyaralásokat, mert az bele fog ütközni a határvédelmi intézkedésekbe".

A kérdés csak az, hogy

a szigorítás mértéke mekkora lesz,

tehát hogy az országba érkezéskor lesz-e különbség a szerint, hogy honnan érkezik valaki, illetve abban, hogy magyar állampolgár-e. A koronavírus-járvány első hulláma idején lezárta a kormány a határokat, csak a magyar állampolgárok léphettek be az országba, de rájuk is kötelező hatósági karantén várt. Ezenkívül csak a szomszédos országok hazautazó polgárai léphették át a határt, de a kijelölt humanitárius korridort nem hagyhatták el, és a lehető leggyorsabb át kellett haladniuk az országon.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ közlése szerint Magyarországon most mindenhol stagnál a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvízben, ebből adódóan jelenleg valóban az a legnagyobb kockázat, hogy a hozzánk utazó külföldiek, illetve a nyaralásból hazatérő magyarok behozzák a kórokozót az országba, ezért a szakemberek mindenkit arra figyelmeztetnek, hogy tartsák be karantén, a maszkviselés, a távolságtartás és a személyi higiéné szabályait, aki pedig beteg, ne menjen közösségbe.

Elképzelhető, hogy ezeknek

az ismert szabályoknak a betartatásán is szigorít a kormány,

hiszen például a buszpályaudvarokon már rendőrök ellenőrzik, hogy az utasok viselik-e a kötelezően előírt maszkot. Emellett előfordulhat, hogy az iskolakezdésre tekintettel további szabályokat léptetnek életbe, illetve pontosítják az szakminisztérium által az iskoláknak küldött, de szakmai vélemények szerint részben végrehajthatatlan járványügyi előírásokat.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

2025-ben hivatalosan teljesítette az 5 százalékos növekedési célt a világ második legnagyobb gazdasága, de a felszín alatt egyre aggasztóbb kép rajzolódik ki. A kínai GDP-bővülés motorja szinte kizárólag az export lett, miközben a fogyasztásbővülés lanyha, a beruházások pedig csökkennek. A rekord külkereskedelmi többlet rövid távon stabilizálja a pályát, de növeli a külső kereslettől való függést és a geopolitikai kockázatoknak is kitettebbé válik a konjunktúra. A GDP-adat így inkább elfedi a strukturális feszültségeket. Az elmúlt két évtizedben többször temették már a kínai „csodát”, de a rendszer rendre alkalmazkodni tudott, kérdés, most ez hogyan történhet meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×