A Magyar Közlönyben megjelent AB-határozat előzménye az, hogy egy magánszemély „Egyetért-e Ön azzal, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen?” népszavazásra javasolt kérdését a Nemzeti Választási Bizottság 2017. június 6. napján hitelesítette. Az illető át is vett 22 100 aláírási ívet, de csak 21 935-öt adott vissza határidőre a Nemzeti Választási Bizottságnak, ezért az, a hiányzó 165 ív után, darabonként ezer forint, összesen 165 ezer forint bírságoz szabott ki – idézte föl a Napi.hu.

A lap felidézi, a bírságot lehetővé tevő törvényi előírás úgy szól: legkésőbb az aláírásgyűjtő íveik benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napján a szervezőnek valamennyi aláírásgyűjtő ívet át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának. E kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyűjtő ív után ezer forint.

Az AB a bírságra vonatkozó részt 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette, tehát az

csak a jövőbeli le nem adott ívekre vonatkozik.

Az AB megállapította, hogy még a kétszázezer aláírás összegyűjtéséhez minimálisan szükséges számú aláírásgyűjtő ív esetén is a szervezőt rendkívül jelentős, 13 334 000 forintos bírság veszélye fenyegeti, az aláírásgyűjtő ívek határidő utolsó napján történő át nem adása esetén. További jogi fejtegetések után az AB megállapította, hogy

a bírság a népszavazáshoz való jog aránytalan korlátozását valósítja meg

azáltal, hogy a szervezőt fenyegető, csak az átvett aláírásgyűjtő ívek száma alapján becsülhető mértékű és országos népszavazások esetében szükségképpen tízmillió forintos nagyságrendű.

Továbbá, a bírság az országos népszavazás szervezőjét még azokban az esetekben is fenyegeti, ha igazolható, hogy az aláírásgyűjtő ívek leadásának elmaradása a népszavazásban közreműködő valamely személy magatartására, illetőleg a szervező magatartásától teljes mértékben független, elháríthatatlan külső körülményre (vis maior) vezethető vissza. Az ilyen látszólag alacsony, ám összességében irreálisan magas mértékű bírsággal való fenyegetettség nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy a választópolgárokat elriassza attól, hogy gyakorolják az Alaptörvény által is elismert, népszavazáshoz való jogukat – olvasható.