Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő beszédet mond az új hajójáratok indításáról tartott sajtótájékoztatón a dömösi kikötőben 2020. július 13-án. A dunakanyari körjáratához kapcsolódva két új hajójáratot indít július 17-től Esztergom és Zebegény között, illetve a Szentendre-Leányfalu-Tahitótfalu-Visegrád vonalon a Mahart PassNave Kft. Balról Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára, jobbról Spányik Gábor, a Mahart PassNave Kft. ügyvezetője.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Jelentős újítások a Dunakanyarban

A dunakanyari körjáratához kapcsolódva két új hajójáratot indít péntektől Esztergom és Zebegény között, illetve a Szentendre-Leányfalu-Tahitótfalu-Visegrád vonalon a Mahart PassNave Kft. - jelentette be a dömösi kikötőben a kormányszóvivő.

Szentkirályi Alexandra elmondta, a rövidebb útvonalon naponta kétszer, a hosszabb járaton naponta egyszer indulnak hajók.

A jegyár mindkét útvonalon 500 forint lesz, és az utazás megszakítható, ez lehetőséget nyújt a Dunakanyar felfedezésére.

A kormányszóvivő hozzátette, a Mahart kezdeményezése azért is jelentős, mert az idei nyaraláskor valószínűleg nagyon sokan belföldi úticélokat választanak, ezzel segítik a hazai turizmusból élő 400 ezer család megélhetését. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, a Mahart állami tulajdonú cégként "a turisztikát érintő válságos időkben mintát mutat, hogyan lehet a mostani helyzetet kihasználni, a magyar utazóközönséget kiszolgálni".

Spányik Gábor, a Mahart PassNave Kft. ügyvezetője elmondta, a dunakanyari körjárat népszerűségét mutatja, hogy a hétvégén négyezer utast szállítottak és a társaság készül a harmadik hajó üzembe állítására az útvonalon, számítva a Felvidékről érkező turistákra.

A körjáratról azután döntött a társaság, hogy rövid idő alatt népszerű lett a Nagymaros és Zebegény közötti vonatpótló hajójárat, amelyet azért indítottak, mert június közepén kő- és sárlavina öntötte el a vasúti síneket és a közutat.

A Hop on - Hop off körjárattal, amely július 3-án indult el, a Visegrád-Nagymaros-Zebegény-Dömös-Nagymaros-Visegrád vonalon lehet hajózni napijegy váltásával, azaz az utat meg lehet szakítani.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×