Jelenlegi formájában Magyarország számára elfogadhatatlan úgy az Európai Unió 2021 után érvényes, hétéves, 1100 milliárd eurós költségvetésre, mind a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alapra vonatkozó európai bizottsági - jelentette ki Deutsch Tamás. Tájékoztatása szerint az EP legnagyobb képviselőcsoportja, az Európai Néppárt (EEP) frakciója a változtatásra vonatkozó javaslatait levélben juttatta el David Sassolinak, az EP elnökének, aki személyesen találkozik az uniós tagállami vezetőkkel a jövő hétre tervezett csúcstalálkozójukon.
Deutsch Tamás sikernek nevezte, hogy
a dokumentumban a magyar érdekek mint alapvetően meghatározó néppárti prioritások szerepelnek.
A hétéves keretköltségvetést illetően rögzíti azt az elvárást, hogy a kohéziós politika maradjon erős és meghatározó. Az erre a célra fordítani szánt költségvetés ne legyen kisebb, mint a 2020 végéig tartó költségvetési időszak számai. Az EPP kiáll amellett is, hogy a közös agrárpolitika (KAP) uniós költségvetésen belüli súlya ne csökkenjen. Noha vannak ellenérdekeltek, az EP legnagyobb frakciója, elfogadva mások mellett a magyar szempontokat is, prioritásként kezeli ezeket a témaköröket - mondta.
Mint közölte, a dokumentum - szintén tükrözve a magyar álláspontot - azt is kimondja, hogy a koronavírus-járványt követően igazságos helyreállítási alapra van szükség, amelyben a hasonló fejlettségű és hasonló jövedelmű uniós tagállamok részesedése nem térhet el lényegesen egymástól.
Deutsch Tamás ugyanakkor "elszomorítónak és szánalmasnak" nevezte, hogy az unióban egyedülálló módon, a magyar ellenzéki pártok európai parlamenti képviselői "rendszerszerűen" saját országuk érdekeivel szemben foglalnak állást. "Azért tesznek lépéseket, hogy Magyarország minél nehezebb helyzetbe kerüljön. Felerősítenek minden valóságalapot nélkülöző gyanúsítgatást és rágalmazást, amely Magyarország mozgásterét szűkíti" - fogalmazott a fideszes politikus.
Az EP jogállamiságról szóló, csütörtöki vitájával összefügésben megjegyezte: kisebbségben vannak, de jelentős a tábora azoknak, akik elutasítják, hogy az uniós költségvetést illetően úgynevezett jogállami kondicionalitás legyen érvényben. Elutasítják, hogy egy tisztázatlan jogi kategóriákat magában foglaló jogszabály arra hatalmazza fel az Európai Bizottságot, hogy önkényesen, egyedi módon, személyre szabottan, politikai állítások megfogalmazásával tudjon szankcionálni egyes tagállamokat. A jogállamiság biztosítását illetően ilyen megoldás nem fogadható el. Mivel egy ilyen jogszabály meghozatala egyhangúságot igényel, s mivel pénzügyi zsarolást vázoló tartalmával legalább három-négy ország nem ért egyet, ez a törekvés nem fog megvalósulni - húzta alá Deutsch Tamás.