Infostart.hu
eur:
360.68
usd:
316.48
bux:
144839.83
2026. július 29. szerda Flóra, Márta
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

A magyar felnőttek zöme még mindig viseli a maszkot

A szükségállapot megszüntetésével is maradt a home office a felsőfokú végzettségűek 51 százaléka, valamint budapesti munkavállalók 40 százaléka számára, míg a legfeljebb általános iskolai végzettségűek 20 százaléka vesztette el állását a járványnak köszönhetően.

A hazai lakosság számára a Covid-19 vírus már csak a hatodik számú aggodalomra okot adó veszélyforrás júliusban, amely a mindennapi szokásainkban is tetten érhető változásokat jelent. Az Ipsos havi rendszerességű Omnibusz kutatása negyedik alkalommal vizsgálta a vírus hatására felvett lakossági védekezési módokat.

A magyar felnőttek háromnegyede visel továbbra is arcmaszkot, míg hasonló azok aránya, akik saját bevallásuk szerint gyakrabban mosnak kezet, mint a járvány kitörése előtt. A korlátozások megszüntetésével párhuzamosan a személyes kontaktusok létesítésében mérhető a legnagyobb megugrás: mára csak a lakosság 35 százaléka kerüli a személyes találkozást másokkal. Hasonlóan bátrabbak lettek a magyarok a kézfogást vagy a tömegközlekedést illetően, továbbá a gyerekeket is jóval nagyobb arányban engedik közösségekbe a szülők, mint közvetlenül a járvány hazai kirobbanása után.

Csakúgy, mint a korábbi hónapokban, továbbra is a kiemelten veszélyeztetett idősebb korosztály bizonyul óvatosabbnak a mindennapokban. A 60 év felettiek 87 százaléka használ maszkot, 78 százalékuk továbbra is kerüli a kézfogást, 48 százalékuk pedig a személyes kontaktust is.

A fentieknél jóval enyhébb javulás, illetve a trendben való fordulat észlelhető a repülős külföldi utazásokat, rendezvényeken való részvételt illetően.

A belföldi desztinációkra az újra megerősödő óvatosság láthatóan nem terjed ki,

az országon belüli utazásoktól az áprilisban mért 61 százalék helyett már csak 34 százalék tartja távol magát.

A tavasszal kényszerűségből felvett szokások további enyhítését a felnőtt lakosság 29 százaléka a vakcina forgalomba helyezésétől teszi függővé. A magyarok 72 százalékos többsége hisz az ellenszer gyors feltalálásában, amely érték hónapról hónapra jelentős növekedést mutatott az elmúlt negyedévben (áprilisban 62 százalékos arányt mért az Ipsos).

A médiába vetett bizalom kisebb mértékű növekedése után júliusban továbbra is enyhe többség (52 százalék) véli úgy, hogy

a sajtóorgánumok eltúlozzák a koronavírus kitörésének súlyosságát.

A legmegbízhatóbb forrásnak változatlanul a szakterületet képviselő tudósokat, valamint az Egészségügyi Világszervezetet tartják a magyarok, míg a közelmúltban leköszönő operatív törzs és a kormányzati weboldalak valamelyest javítottak kedvezőtlen megítélésükön az elmúlt hónapban. A televíziós Covid-19 tájékoztatásban 31 százalék bízik meg, míg közösségi média ennél is hátrébb helyezkedik a sorban.

A válság hatására megszűnt állások aránya a korábbi mérési hullámokhoz hasonlóan 7–9 százalékra becsülhető az aktív munkavállalók bázisán. A leépítések a fiatal munkavállalókat, az alacsony végzettséggel rendelkezőket és a dél-alföldieket kiemelten sújtották.

A július eleji értékek lassuló visszarendeződést mutatnak, a munkavállalók negyede továbbra is otthonról látja el a feladatát, és enyhén nőtt azok aránya, akik újra bejárnak munkahelyükre.

A home office aránya a felsőfokú végzettséggel rendelkező, a magas ESOMAR státuszú, valamint a budapesti lakosság körében van tartósan a hazai átlag felett, míg ellenpólusként a szakmunkások 75 százaléka változatlanul munkahelyén keresi munkabérét – derül ki az Ipso Omnibusz kutatásából, amely ezer felnőttkorú magyar állampolgár megkérdezésével zajlott.

Címlapról ajánljuk
Migrációkutató: két országra kell most figyelni

Migrációkutató: két országra kell most figyelni

Bár az év első felében jelentősen csökkent az Európai Unió külső határain az illegális határátlépések száma, azt még nem lehet tudni, képesek lennének-e kezelni egy újabb tömeges beáramlást a tagállamok. A két fő lehetséges válságforrás most az iráni konfliktus és a szudáni polgárháború. A témáról Dócza Edith Krisztinát, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Fontos adóváltozásokról döntött a parlament

Az Országgyűlés kedden megszavazta az adórendszer egyszerűsítését célzó törvénycsomagot, amely megszünteti a felesleges és az uniós joggal összeegyeztethetetlen adónemeket, miközben szigorítja a bizalmi vagyonkezelők és egyes alapítványok adózási feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.07.29. szerda, 18:00
Pletser Tamás
az OTP Alapkezelő szenior portfolió menedzsere
Még mindig jó befektetés a garázs? - Beszédes adatok érkeztek

Még mindig jó befektetés a garázs? - Beszédes adatok érkeztek

Miközben folyamatosan nő az autók száma Magyarországon, a közterületi parkolóhelyeké alig változik, így a saját garázs vagy autóbeálló már nemcsak kényelmi szolgáltatás, hanem komoly értéket képviselő ingatlanelemmé vált – derült ki a zenga.hu legfrissebb elemzéséből, amely bemutatta az átlagárakat és bérleti díjakat is. Rossz hír viszont a befektetési céllal keresőknek, hogy a garázsok kiadásával elérhető hozam ma már nem magasabb, mint egy lakás bérbeadásával elérhető hozam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×