Alapvetően a jelenlegi feszültségekből adódó biztonsági előírások miatt titkolóztak ennyire, hiszen van egy folyamatos konfliktus Iránnal, ráadásul a perzsa állam többször jelezte is, hogy bosszút akar állni a vezetői meggyilkolása miatt Izraelen és az Egyesült Államokon – magyarázta Szalai Máté az InfoRádióban. A kutató szerint az iráni háború ügyében látható a különbség az Egyesült Államok és Izrael álláspontja között.

Az izraeli vezetés szeretné eszkalálni a konfliktus Iránnal szemben, sőt, újra akarja indítani azt a nagyon intenzív légi kampányt, ami február 28-án indult, és egészen áprilisáig tartott

– fogalmazott, hozzátéve: ezzel szemben az amerikai vezetés inkább olyan megoldást igyekszik keresni, amivel deeszkalálni tudja a konfliktust, és akár tárgyalásos módon is rendezné a helyzetet.

A különbség következik egyrészt a két ország közel-keleti stratégiájából, de következik a két vezető belpolitikai érdekeiből is. Amerikában és Izraelben is választások lesznek. Az izraeli kormányfő számára a háború újraindulása pozitív lenne, belpolitikailag tudna politikai tőkét kovácsolni belőle, ezzel szemben az amerikai vezetésnek inkább problémás lenne, hiszen ők többet tudnak veszíteni az otthoni időközi választásokon – mondta Szalai Máté.

A kérdésre, hogy mi érdekli a leginkább az Egyesült Államokat, úgy vélekedett:

jelenleg Amerika számára a Hormuzi-szoros kérdése a legfontosabb, hiszen ez az, ami a legnagyobb hatással van a világpiacokra és az amerikai gazdaságra, illetve az amerikai fogyasztói árakra is.

Most úgy tűnik, hogy Trump elnök és Netanjahu miniszterelnök között nem olyan erős a személyes viszony, mint korábban, ennek ellenére az amerikai vezetés számára Izrael biztonsága egy regionális prioritás – fogalmazott.

„Harmadrészt, azért az elmúlt hónapokban láthattuk, érezhettük, hogy az Öböl-országok, elsősorban Szaúd-Arábia nagyon fájlalja, ahogy az Egyesült Államok fellép ebben a konfliktusban, hogy nem nagyon érdekli Washingtont az Öböl-országok biztonsága, és nem is beszéli meg velük, ha hoz valamilyen súlyos döntést.

Szerintem az amerikai vezetés ezt érzékelte, és most már láttunk rá jeleket, hogy próbálják kezelni, bár pont az elmúlt napokban újra sikerült bevinni egy ütést Szaúd-Arábiának azzal, hogy egyrészt megkötötték a régóta várt szaúdi–amerikai nukleáris megállapodást, ami egy nagyon jó pont volt, nyilván a szaúdiak ezt nagyon szerették, viszont ezt követően az amerikai vezetés bejelentette, hogy ahhoz, hogy az életbe is lépjen, ahhoz Szaúd-Arábiának normalizálnia kell a kapcsolatait Izraellel, amit nyilván a szaúdi vezetés nem akar megtenni” – fogalmazott.

Közben Pakisztán, amely igyekszik közvetítő szerepet játszani Washington és Teherán között, engedte kiszivárogni, hogy lehet, hogy egy korlátozott amerikai szárazföldi művelet indulna Irán ellen.

Három út van most az amerikaiak előtt.

• az egyik, hogy valami tárgyalásos úton próbálnak megoldást találni Iránnal;
• a második lehetséges mód vagy stratégia, ha folytatják ezt a légi kampányt, amit az elmúlt hetekben;
• a harmadik pedig a kiszivárgott korlátozott szárazföldi offenzíva terve

– fogalmazott a szakértő, aki szerint jelenleg az elsőt favorizálja az amerikai kormányzat, tehát utat engednek a diplomáciai megoldások felé, de ez már többször kudarcba fulladt, és a légi kampány sem hozott eredményeket.

„Tehát azt gondolom, hogy a harmadik megoldás, az akár korlátozott szárazföldi offenzíva lehetősége nőtt az elmúlt hetekben, annak ellenére, hogy rengeteg ember halálával járna, és nagyon nehezen lehet látni, hogy ha sikerül is elfoglalni területeket Irántól, hogyan tudja majd az amerikai hadsereg fenntartani a megszállást. Tehát ez nagyon sok kérdést vetne föl, amikre szerintem az amerikaiaknak még nincs válaszuk” – mondta Szalai Máté, a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója az InfoRádióban.

Az interjút Exterde Tibor készítette.