Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
325.79
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Nyitókép: Pexels

Nem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság a gépjárműadó-elvonást

Ellenzéki képviselők kifogásolták a költségvetés vonatkozó rendeletét, de az Ab szerint nincs hatásköre ez ügyben eljárni.

Az ellenzéki képviselők (a parlamenti képviselők mintegy negyede) a gépjárműadó eddig az önkormányzatoknál maradt 40 százalékának elvételét kifogásolva nyújtottak be indítványt az Alkotmánybírósághoz, amelyben Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 92/2020. (IV.6.) Korm. rendelet 4. paragrafusa elleni utólagos normakontrollt kért, mert véleménye szerint nemzetközi szerződésbe ütközik.

A benyújtók szerint az önkormányzatok túlnyomó többségének a gépjárműadó az egyetlen jelentős és gazdasági válság esetén is biztos költségvetési forrása. Ráadásul olyankor éri őket a válsághelyzettel indokolt elvonás, amikor a kormány a járvány miatt plusz feladatokkal terhelte meg az önkormányzatokat: többek között a hatósági karanténba helyezett állampolgárok ellátása, az ehhez szükséges anyagi fedezet biztosítása, a közterületek fokozott tisztítása, a szociális intézmények egészségügyi előírásainak szigorítása, az idős lakosokról való fokozottabb gondoskodás – olvasható az Ab honlapján szereplő összefoglalóban.

Az indítványozók szerint a támadott rendelkezés (a nagy mértékű elvonás miatt) az önkormányzatok tulajdonhoz való alapvető jogát alaptörvény-ellenesen korlátozza, továbbá sérti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának egyes rendelkezéseit is.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint "nem hozható alkotmányjogilag értékelhető, és ekként érdemi elbírálást lehetővé tevő kapcsolatba a fenti charta vonatkozott rendelkezéseivel.

Emellett az Ab hivatkozott arra is, hogy nincs hatásköre eljárni az ügyben, mert az adóügy, amivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság jogköreinek 2010-es átalakítása, csökkentése óta csak kivételes esetekben foglalkozhatnak.

A panasz még csak a rendkívüli felhatalmazás birtokában hozott kormányrendeletre vonatkozott, és nem arra, hogy az elvonást a kormány törvénnyel állandósítani kívánja, ám az az indoklásból látszik, hogy egy az elleni panasszal sem foglalkozhatna az Alkotmánybíróság.

Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Mit csinál a dollár a választás napján?

Mit csinál a dollár a választás napján?

Minimális mértékben gyengül a forint az euróval szemben, amely 365 forint közelében, a napi sáv felső részén jár, míg a dollárral szemben lényegében stagnál a magyar deviza, 326 körüli árfolyam mellett. A befektetők az amerikai félidős választások kimenetelét és az amerikai–iráni megállapodás esélyeit mérlegelik; a zöldhasú végül a vártnál jóval erősebb JOLTS-jelentés után fordult pluszba, miután a nyitott álláshelyek száma 7,523 millióra ugrott. A figyelem a hét további részében a pénteki amerikai foglalkoztatottsági adatokra irányulhat, amelyek az elemzők szerint a Fed kamatpályája szempontjából is meghatározók lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×