Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
319.28
bux:
151421.63
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Nyitókép: Pexels

Nem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság a gépjárműadó-elvonást

Ellenzéki képviselők kifogásolták a költségvetés vonatkozó rendeletét, de az Ab szerint nincs hatásköre ez ügyben eljárni.

Az ellenzéki képviselők (a parlamenti képviselők mintegy negyede) a gépjárműadó eddig az önkormányzatoknál maradt 40 százalékának elvételét kifogásolva nyújtottak be indítványt az Alkotmánybírósághoz, amelyben Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 92/2020. (IV.6.) Korm. rendelet 4. paragrafusa elleni utólagos normakontrollt kért, mert véleménye szerint nemzetközi szerződésbe ütközik.

A benyújtók szerint az önkormányzatok túlnyomó többségének a gépjárműadó az egyetlen jelentős és gazdasági válság esetén is biztos költségvetési forrása. Ráadásul olyankor éri őket a válsághelyzettel indokolt elvonás, amikor a kormány a járvány miatt plusz feladatokkal terhelte meg az önkormányzatokat: többek között a hatósági karanténba helyezett állampolgárok ellátása, az ehhez szükséges anyagi fedezet biztosítása, a közterületek fokozott tisztítása, a szociális intézmények egészségügyi előírásainak szigorítása, az idős lakosokról való fokozottabb gondoskodás – olvasható az Ab honlapján szereplő összefoglalóban.

Az indítványozók szerint a támadott rendelkezés (a nagy mértékű elvonás miatt) az önkormányzatok tulajdonhoz való alapvető jogát alaptörvény-ellenesen korlátozza, továbbá sérti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának egyes rendelkezéseit is.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint "nem hozható alkotmányjogilag értékelhető, és ekként érdemi elbírálást lehetővé tevő kapcsolatba a fenti charta vonatkozott rendelkezéseivel.

Emellett az Ab hivatkozott arra is, hogy nincs hatásköre eljárni az ügyben, mert az adóügy, amivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság jogköreinek 2010-es átalakítása, csökkentése óta csak kivételes esetekben foglalkozhatnak.

A panasz még csak a rendkívüli felhatalmazás birtokában hozott kormányrendeletre vonatkozott, és nem arra, hogy az elvonást a kormány törvénnyel állandósítani kívánja, ám az az indoklásból látszik, hogy egy az elleni panasszal sem foglalkozhatna az Alkotmánybíróság.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Elárulta az MFB, milyen beruházásokra költenék a felszabadított uniós forrásokat

Elárulta az MFB, milyen beruházásokra költenék a felszabadított uniós forrásokat

A Magyar Fejlesztési Banknak kiemelt szerepe van az uniós források magyar gazdaságba csatornázásában: az RRF-források jelentős része, valamint a kohéziós forrásokból is mintegy 800 milliárd forint is a bank közreműködésével jut el a gazdasági szereplőkhöz – mutatta be Dercsényi György, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese a Portfolio Future of Finance konferenciáján. Az MFB célja nem a hitelállomány öncélú növelése, hanem hogy célzott programokkal, piaci szereplők bevonásával és magántőke mobilizálásával valódi gazdasági hatást érjen el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×