Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
A Magyar Természettudományi Múzeum épülete a főváros VIII. kerületében, a Ludovika téren. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Már biztos, hogy elköltözik Budapestről a Természettudományi Múzeum

Az új létesítményről Palkovics László beszélt kedden Debrecenben, majd egy interjúban megerősítette a költözés tényét is.

A kormány - elsőként a nagyvárosok közül - jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen - jelentette be az innovációs és technológiai miniszter a helyi Kölcsey-központban. A programból a tárcavezető kiemelte egyebek mellett a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését is. Kósa Lajos polgármester a legfontosabb projektek között az új Természettudományi Múzeum megépítéséről is beszélt.

Az RTL Klub Híradójában azután újabb részletek derültek ki, Palkovics László ugyanis megerősítette a költözés végleges tényét és hozzátette, hogy majd megoldják, hogy a gyűjtemény ne sérüljön a szállítás közben (ez az egyik legfőbb szakmai kritika a döntéssel kapcsolatban). Szerinte a múzeum kedvéért többen el fognak látogatni a városba, és

szerinte sehol sincs megírva, hogy minden Budapesten legyen.

A költözésről tavaly januárban egy sajtóértesülés nyomán azt közölte az InfoRádióval az Emmi, hogy 2019 év végéig akarták befejezni, de azután ez nem történt meg, és 2020 februárjában Fürjes Balázs egy Twitter-üzenetéből az derült ki, hogy egyelőre marad az intézmény a jelenlegi helyén a Ludovika téren. "Nem költözik átmeneti helyre és szabadon látogatható. Ha egyszer kulcsrakészen felépül új, tágasabb otthona,akkor költözik. Legfeljebb évek múlva, és akkor is a költözés után azonnal kinyit" – írta a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

A költözés terve ellen korábban többen is tiltakoztak. Podani János, az ELTE biológus egyetemi tanára, az MTA rendes tagja az InfoRádiónak arról beszélt, hogy nagyon sérülékeny a múzeumban őrzött anyag, a mozgatása vagy nem megfelelő tárolása nagy veszteségeket okozhat. Véleménye szerint a 200 év alatt felgyűlt 11 millió tételnyi anyag "nem bírna el egy olyan távolságú költöztetést, amit a Budapest-Debrecen távolság jelent. Elkerülhetetlen egy 10-15 százalékos károsodás."

A múzeumi dolgozók sem akartak Debrecenbe költözni (a belső felmérés szerint a dolgozók 87 százaléka kilépne az intézményből a költözés pillanatában, feburárban tiltakoztak is emiatt), a fővárosi önkormányzat pedig tragikus lépésként ítélte meg a tervet, ígérve, hogy azonnal tárgyalásokat kezdeményeznek a kormány képviselőivel a múzeum más budapesti helyszínen való elhelyezéséről. A fővárosi önkormányzat bármilyen kompromisszumra kész ebben a kérdésben – mondta akkor Karácsony Gergely főpolgármester.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×