Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Székesfehérvár, 2020. május 6.Védőmaszkot viselő diákok az írásbeli történelem érettségi vizsgán a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban 2020. május 6-án. Történelemből középszinten 64 342, emelt szinten 7073 érettségiző vizsgázik országszerte. A koronavírus-járvány miatt a tantermekben legalább másfél méteres távolság betartásával legfeljebb tíz vizsgázó tartózkodhat, valamennyi vizsgázónak maszkot, a tanároknak kesztyűt is biztosítanak.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

A német érettségin is volt sportos és egészségügyes téma

Az idei középszintű német írásbeli érettségin a hírek szerint a tavalyinál hosszabb szövegekkel kellett megküzdeniük a vizsgázóknak.

A középszintű német érettségi 180 perces és négy részből (olvasott szövegértési, nyelvhelyességi, hallott szövegértési és íráskészség) áll.

A vizsga első, szövegértéses feladatrészében a világ különböző részein élő diákok napi rutinjáról és egy különórák szervezéséről szóló szöveg mellett egy focistával készült interjúval kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk a németből érettségizőknek - írta az Eduline. A gyors értékelés szerint a mostani szövegek viszonylag hosszúak, míg tavaly 4, ezeknél rövidebb szöveghez kötődtek a feladatok. Az első részben az olvasott szövegértésre 60 percet, a nyelvhelyességre pedig 30 percet kapnak a diákok.

A negyed órás szünet után következő második részben a nyelvhelyességről szólóban egy ausztriai repülőtérről, a környezettudatos ruhagyártásról és -vásárlásról, valamint az egészségről, a rendszeres sportról szóló szöveggel kellett dolgozniuk a vizsgázóknak. Az oktatási szakportál megjegyzi, az utóbbi téma visszatérő elem az idei érettségin, az angol és a magyar feladatsorban is előbukkant.

Az érettségizőknek egy álláshirdetésre kellett levélben jelentkezniük, emellett reagálniuk kellett egy fórumbejegyzésre négy irányított kérdés alapján.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×