A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, a Légirendészeti Szolgálat és a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 70. szülinapja alkalmából megalkották a BUD:70 feliratot a repülőtéren található járművekből.
A felirat "hozzávalói":
?7 db Ikarus
?️7 db havasgép
?2 db műszaki mentőautó
❄️4 db hómaró
?2 db Malév GH busz
?2 db poggyász vontatmány
✈️1 db vontató/pushback
?2 db tűzoltó autó
?1 db Smart
?1 db MD 902 típusú helikopter
?2 db Ford Transit
⛽1 db Scania tartálykocsi
?1 db Setra busz
A 70 évet számokban is felidézte a repülőteret most üzemeltető Budapest Airport. Ez idő alatt
- több mint 240 millió utas fordult meg itt,
- mintegy 3 és fél millió fel- és leszállás történt,
- 2 millió tonna árut hoztak vagy vittek a tehergépek.
- Az 1950. május 7-én tartott nyitóünnepség óta a repülőtér 25 569 napot üzemelt.
A koronavírus-járvány előtti időszakban a repülőtér dolgozói már napi 40-44 ezer utast és átlagosan napi 336 járatot kezeltek, a repülőgépek pedig 2019 végére 153 külföldi célállomással kötötték össze Budapestet.
Egy kis múltidézés – a ser és a reptér
Hetven éve, 1950. május 7-én avatták fel a Ferihegyi Nemzetközi Repülőteret (2011-től Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér).
Budapest térségében az első állandó repülőtér az 1916-ban létesült mátyásföldi volt, a polgári repülés központja a harmincas években került át Budaörsre. A létesítmény megfelelt a kor követelményeinek, de nehezen bővíthetőnek bizonyult. Ezért már a második világháború előtt, 1938-ban felmerült az új fővárosi repülőtér létesítésének ötlete, a megvalósításához a Pestszentlőrinc-Rákoshegy-Vecsés határában található területet jelölték ki. Az eredeti tervek szerint a katonai, a sportrepülési és a polgári feladatokat el akarták különíteni, és mindegyik funkció külön épületet kapott volna.
Az 1723-tól a Grassalkovich család tulajdonában lévő földterület egy részét a 19. század elején egy gazdag budai serfőző, Mayerffy Xavér Ferenc bérelte, róla nevezték el a környéket Ferihegynek.
Az 1939 utolsó felében kiírt pályázatot kisebb módosításokkal Dávid Károly, kora egyik legeredetibb tervezője és a modern magyar építészet egyik megteremtője nyerte meg.
Egy repülő alakú épületkomplexum
A létesítmény a magasból egy repülő körvonalait adja ki: törzse az indulási-érkezési csarnok, vízszintes vezérsíkja a közútfelőli homlokzat, szárnyai a felszálló mező felé néző emeletes részek, motorjai pedig az ezek előtt lévő irányító tornyok. A munka 1942-ben indult meg, a következő évre elkészült a forgalmi épület és a hangár előtti 60 ezer négyzetméteres betonfelület. Érdekesség, hogy a mindennapi működés során rendszerint soha nincs szükség két toronyra, csak az építészeti szimmetria kedvéért épült belőle kettő.
A még befejezetlen létesítményt a második világháború alatt háborús repülőtérként használták, a bombatámadásokban megrongálódott épületegyüttest Budapest ostroma alatt 1944. december 28-án foglalta el a szovjet Vörös Hadsereg.
A harcok befejeződése után a légi forgalmat ismét Budaörsre terelték, de az ottani szűkös körülmények miatt nem lehetett sokáig halogatni Ferihegy befejezését. A hároméves terv keretében 40 millió forintot fordítottak e célra, 1948-ban kezdődött a futópálya betonozása, és három évi munka után, 1950. május 7-én a repülőteret átadták a fogalomnak.
(Az Aeropark Budapest YouTube-csatornáján május 8-án lesz az 1-es terminál titkairól szóló videó premierje.)
MASZOVLETBŐL MALÉV
Ferihegyről a belföldi járatok mellett évekig néhány külföldi járat indult, elsősorban Prágába, Bukarestbe, Varsóba és Szófiába. 1954-ben az addigi magyar-szovjet közös tulajdonú MASZOVLET helyébe a már csak magyar MALÉV lépett, amely 1956-ban indította első nyugati járatát Bécsbe, egy Li-2 típusú repülőgéppel. Az első, a budapesti repülőtéren köszöntött nyugati légitársaság pedig 1957-ben indított amszterdami járatával a holland KLM volt.
1960-ra Ferihegy Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, az első év 50 ezres utasforgalma 350 ezerre nőtt. A hetvenes évek közepén lépte át az egymilliót, 1980-ra már több mint 1,8 millió utast szolgált ki évente, és mindössze tíz év leforgása alatt ez a szám 2,5 millióra nőtt.
Dupla bővítés: 2 és 2B
A megnövekedett igénybevétel miatt halaszthatatlanná vált a repülőtéri kapacitás fejlesztése. Az új utasforgalmi épület alapkövét 1983. november 16-án rakták le, a 24 ezer négyzetméteres kettes terminál 1985. november 1-jétől fogadta az utasokat. Mivel az előrejelzések szerint a két terminál is kevésnek ígérkezett, 1997-ben elkezdődött a 2B Terminál építése, a több mint 30 ezer négyzetméter alapterületű, 3,5 millió utas fogadására alkalmas új épületet 1998. december 8-án avatták fel, és az összes külföldi légitársaság ide költözött.
Magánkézbe került
A repülőteret a légiforgalmi irányítás és a repülőtér üzemeltetésének 2002-es szétválása után 2005-ben részlegesen privatizálták. Az irányítás a brit BAA vállalat kezébe került, amelynek részesedését 2007-ben a német HOCHTIEF AirPort vásárolta meg. 2011-ben a magyar állam is nekik adta el 25 százalékos részesedését, ezzel az üzemeltetés teljes egészében magánkézbe került. Az új tulajdonos hosszú távú fejlesztésbe kezdett, ennek eredményeként avatták fel 2011-ben a 2A és 2B terminált összekötő 28 ezer négyzetméteres SkyCourt központi csarnokot. A HOCHTIEF 2013-ban részesedését a kanadai PSP Investments nyugdíjalap befektető társaságnak értékesítette.
A budapesti repülőtér 2012. február 3-án szenvedte el története legnagyobb válságát,
amikor leállt a nemzeti légitársaság, a Malév, a tartozások és a kieső bevételek miatt az üzemeltető beruházások elhalasztására, takarékossági intézkedésekre kényszerült, bezárták az első terminált is.
A repülőtér az évet kis forgalomcsökkenéssel zárta, és két év múlva már újabb fejlesztések kezdődtek. A tízmilliós éves utasszámot 2015-ben lépték át, és a következő évben fejlesztési tervet jelentettek be. Az 50 milliárd forintos beruházás legfontosabb eleme a 2018-ban átadott új utasforgalmi épület, a 2B terminálhoz csatlakozó SkyCourt utasmóló. Idén januárban a diszkont légitársaságok utasai számára is új utasmóló nyílt és több jelentős fejlesztést is végrehajtanak.
A koronavírus-járvány terjedése miatt 2020. március 17-től a kormány a nemzetközi légiforgalmat is felfüggesztette. Bár a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret nem zárták le, a korlátozások miatt a Budapest Airport utasforgalma 99,3 százalékát vesztette el, csak az áruszállítás nem állt le. Az első újraindított járatok 2020. május 1-jén szálltak fel, a Budapest Airport az idei évre tervezett 17 millió helyett csak 10 milliós utasforgalomra számít a koronavírus-járvány miatti lezárások és a kereslet csökkenése miatt.
(Források: Infostart, MTI, bud.hu)