Infostart.hu
eur:
355.38
usd:
312.97
bux:
139406.71
2026. június 24. szerda Iván
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Koronavírus: nehezen tér észhez reggelente? Akkor valami gond lehet

A karanténhelyzet az alvási szokásainkra, és így az ébren töltött idő minőségére is nagy hatással van – mondta el az InfoRádiónak a Magyar Alvás Szövetség elnöke. A társaság minden hétköznap délután online tanácsadással segíti a rossz alvókat.

A Magyar Alvás Szövetség szeretné ismét felmérni, hogy a korábbi, 5 évvel ezelőtt végzett vizsgálatukhoz képest manapság hogyan alszanak a magyarok. Az akkori kutatás azt mutatta, hogy az európai adatokhoz képest átlagban valamelyest rosszabbul alszunk. Vagyis a felnőtt lakosság közel harmada küzd alvási gondokkal. Egy friss, januári analízis ennél rosszabb eredményeket mutatott, azonban az még mindig csak az alváskarantén előtti állapotokat tükrözi, hívta föl figyelmet a szövetség elnöke

G. Németh György szerint a járvány, miután nagyon sok embert kényszerít a négy fal közé, alapvető befolyással bír az életmódunkra is, tapasztalatuk szerint nehezen akar kialakulni az az életritmus, amit valójában fel kellene venni, és ráadásul

épp az alvás, ami negatív irányba kezd elcsúszni:

egyre többen fekszenek le később, reggel pedig tovább alszanak. Magyarán átalakulóban van a karanténhelyzetben az alvási struktúrák, -szokások, ami egy-két alkalommal nem jelenthet problémát, azonban, ha szokás lesz, a későbbi visszaállítása gondot jelenthet – tette hozzá.

Az alvás élettanilag egy meghatározott szabályrendszer alapján működik, amit tudományosan úgy neveznek, hogy cirkadián ritmus – magyarázta a szakember. Ennek alapján amikor nappal van, világos, akkor tevékenykedünk, az éjszaka, a sötét pedig az alvás időszaka. Ha ezen belül csúszkálunk, akkor az nemcsak a nappali munkára, kreativitásra nyomhatja rá a bélyegét, hanem

előbb-utóbb alvászavart, alvásbetegséget is okozhat

– intett óva G. Németh György.

Az említett veszély gyermekeknél fokozottabban igaz, ugyanis az a gyerek, akit engednek késő estig televíziózni, internetezni, és nincs számára biztosítva, hogy időben lefeküdjön, annál biztosra vehető, hogy napi biológiai órája meg fog bomlani, amit a későbbikben sokkal nehezebb már visszaállítani – tette hozzá.

Nem biztos, de gond lehet

Egy átlagos felnőtt embernek a napi alvásigénye 7 és 9 óra között kellene lennie, ami kisebb korban több, egy idős ember esetében pedig már kevesebb. Amennyiben valaki az átlagosnál gyakran kevesebbet alszik, bár nem törvényszerű, de annál gond lehet, amit ki kellene elemezni. Bár azt, hogy valaki jól alszik-e, manapság számos tudományos vizsgálattal meg lehet állapítani, van azonban egy olyan praktikum, amivel viszonylag egyszerűen mindenki saját magát tesztelheti, figyelve, milyen az alvást követő reggeli ébrenléti állapota, hangulata.

Ha valaki úgy ébred fel, hogy jókedvű és pihentnek érzi magát, szinte kiugrik az ágyból, annak az alvásával nem igen lehet gond – fogalmazott Gy. Németh György. Az az ember, aki azonban nehezen kell föl, akit visszahúz az ágy, nehezen tud „észhez térni” és adott esetben fizikai fájdalmakat tapasztal, ott valami gond lehet az alvással.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aszály: dermesztő a kárigény a szakértő szerint – még a tehenek fejét is hiába hűtik

Aszály: dermesztő a kárigény a szakértő szerint – még a tehenek fejét is hiába hűtik

A következő napok kánikulai időjárása komoly bevételkiesést jelent a gazdáknak. Az extrém meleg a haszonállatokat is megviseli, rosszabbul tejelnek és alig híznak ilyenkor. Az aszály is súlyosbodik, holott szénából már most sincs elég – mondta el az InfoRádióban Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője.

N. Rózsa Erzsébet: teljesen ellentétes Hamenei nézeteivel, ezért valószínűleg nem is volt iráni atomprogram

Az idén februárban likvidált ajatollah volt a gátja azoknak a törekvéseknek, hogy Iránban az atomfegyverek irányába tegyenek lépéseket, mert azok nem illeszkedtek a vezető életfilozófiájához – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az egyetemi tanár. A Közel-Kelet-szakértő szerint ha kiderült volna, hogy Ali Hamenei ebben hazudik, azt a egész rendszer nem viselte volna el.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
Most van időnk lépni: mi lesz pár év múlva a leselejtezett napelemekkel és akkumulátorokkal?

Most van időnk lépni: mi lesz pár év múlva a leselejtezett napelemekkel és akkumulátorokkal?

A fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság ma már nem pusztán környezetvédelmi hívószó, hanem mérhető gazdasági tényező. A hulladékból előállított energia, az anyagok visszaforgatása és a technológiák kiépítése a GDP-ben, az energiamixben és az ellátásbiztonságban is megjelenik. Simon Anita, az Alteo Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesével, a KSZGYSZ Akkumulátor és Energiatárolás Munkacsoportjának tagjával beszélgettünk egy interjú keretében, ahol többek között elhangzott, hogy az akkumulátort tartalmazó elektronikai eszközök gyors terjedése és az akkumulátoripari gyártási kapacitások bővülésével Magyarországon is jelentősen nőni fog azoknak az értékes hulladékáramoknak a mennyisége, amelyekből kritikus nyersanyagok nyerhetők vissza. Simon Anita azt is kiemelte, hogy ha nem épül ki időben megfelelő háttér a hamarosan nagy mennyiségben megjelenő akkumulátorok, elektronikai hulladékok, napelemek feldolgozására, akkor azok hulladékként vagy lerakóban fogják végezni, növelve a környezeti terhelést, vagy külföldre kerülhetnek bennük az értékes nyersanyagokkal együtt. A megoldás kulcsa az uniós keretekhez illeszkedő, zárt és szabályozott működés, az ipari léptékű technológia, a magas szintű biztonsági sztenderdek és az adatalapú transzparencia.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×