Több szempontból is normális, ha most megemelkedett stresszszintet érzékelünk magunkban – mondta a klinikai szakpszichológus. Hiszen egyfelől a világban zajló események kétségtelenül félelmet kelthetnek, és minden, ami félelmet kelt, az lélektanilag megemeli bennünk a szorongást. Pontosan azért, hogy felkészüljünk a veszélyre, és biztosítani tudjuk magunk számára a túlélést – magyarázta Goschi Gabriella. Vagyis a stressz kioldódása alapvetően egy életet védő mechanizmus.

Másrészt az, hogy megváltozott az életünk ritmusa, hogy kiestünk abból a hétköznapi rutinból, amit évek vagy évtizedek óta működtetünk, szintén stresszemelkedést okoz. A megváltozott állapot pedig téblábolást fog okozni, hogy ismét feltaláljuk magunkat, hiába a megszokott környezetünk.

Harmadrészt – tette hozzá a szakértő az InfoRádióban –, a kapcsolataink is újfajta minőségben lépnek fel ebben a járvány okozta megváltozott időszakban. És az, hogy közelebb kerültünk egymáshoz, bizonyos tekintetben nagyon pozitív, emellett ugyanakkor

újra „meg kell tanulnunk egymást közelebbről érzékelni, egy másfajta kapcsolódást kialakítani”.

Ezek miatt pedig növekedhetnek a párkapcsolati konfliktusok, de ezt is normálisnak kell tekinteni. Goschi Gabriella magyarázata szerint: vannak vágyaink, illúzióink és elvárásaink, amikor arról gondolkodunk, »de jó lenne, ha együtt volnánk és lenne időnk egymásra«, de amit valójában tapasztalhatunk, akár az összezártság, akár az egyéb félelmek miatt, mind-mind – a „beszorított” állapotban – a feszültséget generálják, amit leginkább a szeretteinken szoktunk kitölteni.

A szakpszichológus ezért inkább

óva int mindenkit attól, hogy természetesnek vegye azt, hogy ha otthon vagyunk, akkor majd béke lesz és boldogság.

Ugyanis fontos megdolgozunk azért, hogy ebben a periódusban nyugalmat és szeretetet teremtsünk a családban, mert ezek nem jönnek maguktól. Tehát sokkal több türelemre és toleranciára intené a családokat, valamint az egymás közötti lelki munkára ahhoz, hogy valóban harmónia teremtődjön ebből az élethelyzetből.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy minden egyes valódi fejlődéshez általában az életünkben valamiféle krízisre van szükség. Igazán a krízis azért krízis, mert az eddigi megküzdőkapacitásaink éppen akkor nem működnek, tehát újakat kell kimunkálunk magunkból – magyarázta. És ha azt tartjuk szem előtt, hogy hogyan tudjuk a helyzetet jóra fordítani, akkor nagyon sok szép dolog is tud ebből születni.

Miután pedig az összes restanciánkat elvégeztük, felszabadulhat egy olyan „én idő”, amivel a nagy többség valószínűleg nem rendelkezett.

Amikor megérkezik az unalom érzése, az egy nagyon fontos állomása a teremtő energiáknak és a megújulásnak,

mert az lesz végül, ami kizökkenti az embert, és elkezd azon gondolkodni, hogy a kreativitása mentén mik is azok a dolgok, amiket valójában szeret csinálni és most valóban meg tudna tenni. Ha ezeket a feszültségeket elkezdi valamiféle újításba beleforgatni, akkor a feszültség nem rombolni fog – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szorongás valójában akkor probléma, ha nem találunk olyan újító területet, amiben ez pozitív energiává tud változni.

A feszültség levezetésének egy nagyon jó módja lehet a mozgás

– jegyezte meg Goschi Gabriella, hiszen biológiailag a feszültség életvédelemre rántja össze a szervezetet, és a stresszreakció kapcsán izommunkára készíti föl önmagát. Tehát abban a pillanatban, ha valamiféle nagy mozgásos dolgot tudunk csinálni, akár egy kis területű lakásban is, az feszültségoldó hatással bír. A másik jól működő stresszkezelő technika pedig az izomlazító relaxáció alkalmazása.

Az interjúban az is elhangzott, szakemberhez abban esetben forduljunk, ha például

heves szívdobogást, tenyérizzadást, torok- és/vagy szívszorítást tapasztalunk.

A mentős, orvos, háziorvos pedig segíteni tudni elkülöníteni azt, hogy nem egy valós szív- és érrendszeri problémával állunk szemben, hanem egy pánikreakció, ami ilyenkor érkezik. De abban az esetben is kérjünk segítséget, ha már a veszélynek az eltúlzott gondolatai mutatkoznak, amikor például a félelmet kényszercselekvésekben, mint a eltúlzott kézmosásban, fertőtlenítésben kezdjük el feloldani.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!