Az emberek egy részének elve érzékenyebb a bőre, főként a tél végén. Egy ekcémás, vagy korábban ekcémában szenvedett embernek például alapból is szárazabb a kézbőre, és hajlamos berepedni a normál házimunkától is – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozva a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház bőrgyógyász főorvosa. Kiemelte,

a fertőtlenítő kezelések, valamint az átlagosnál mostanság sokkal gyakoribb kézmosások azonban tönkretehetik egy ép kézbőr védőrétegét is.

Az utóbbi két-három hétben számtalan megkeresést kaptak betegeiktől azzal kapcsolatban, hogy az alkalmazott fertőtlenítő vagy kézmosó tönkretette a kezeiket, és szolgáljanak ennek kezelésre tanáccsal.

Körmendy Miklós főorvos arra is kitért,

a normál szappanok is szárítják a bőrt, hiszen eltávolítják a zsírt,

ezáltal csökkentik a hám pH-értékét, így nemritkán azok is gyulladást vagy ekcémát válthatnak ki. Gyakori kézmosással a bőr szarurétege romolhat, fellazulhat és kevésbé véd a baktériumok okozta fertőződések ellen. Az antivirális, alkoholos kézfertőtlenítőszerek, amelyek legalább 60 százalék alkoholt tartalmaznak, szintén rendkívüli módon zsírtalanítják és szárítják a bőrt, aminek révén szintén ekcémás tüneteket válthatnak ki.

A tünetek

Elsőként tulajdonképpen csak szárazabb lehet a kézujjak között a bőr, aztán egy kis pír, finom hámlás következhet, majd egy feszítő, égető, viszkető érzés, és előbb vagy utóbb a bőr megvastagodása, érdesebbé válása, sokszor a felszín berepedése alakulhat ki – magyarázta. Amennyiben az ekcéma olyan mértéket ölt, hogy viszket, ég, fáj, nedvedzik, akkor már szükség van valamilyen orvosi receptköteles készítménnyel történő kezelésre. Az irányadó bőrgyógyászati szakirodalom szerint ugyanakkor

a koronavírus nem a bőrön keresztül támad,

tehát a bőrnek csak átvivő szerepe lehet, tette hozzá a szakember.

Mit ne használjunk, és mit igen?

Bár nagyon sok olyan kézkímélő folyékony szappan van a piacon, amelyek utánazsírozó hatással bírnak, a mostani járvány idején ezek használata nem ajánlott, ellenben a közönséges, vagy a fertőtlenítőszert tartalmazó baktericid folyékony szappanoké, azzal, hogy

a használatuk után valamilyen puhító, hidratáló krémmel kenjük be a kezünket.

Körmendy Miklós azt is megjegyezte, kézmosás után, amennyiben lehetséges, hagyjuk a kezet megszáradni magától, vagy puha papírtörlővel itassuk fel a nedvességet, és ne dörzsöljük a kezeket. Az éjszakát pedig arra kellene kihasználni, hogy a máskor annyira nem szeretett, viszonylag zsíros, vazelin-szerű kenőcsökkel próbáljuk helyreállítani a száraz bőrt.

Az alkoholos spray-k és gélek túlzott használatától ugyanakkor mindenkit óva int a főorvos. Ezek nagyon jók akkor, ha nem tudunk szappannal kezet mosni, de

nem a rendszeres otthoni használatra valók.

Ha kimozdulunk, egy latex vagy vinil gumikesztyűvel is sokat tehetünk a védekezésért, illetve a kéz vírustovábbító szerepe csökkenthető. Természetesen annak eltávolítása után is ajánlott egy fertőtlenítőszeres szappanos kézmosás – hangsúlyozta a főorvos.