A megkérdezettek háromnegyede inkább elégedett azzal, ahogy eddig a kormány kezelte a koronavírus-helyzetet és tízből nyolc válaszadó bízik abban, hogy megfelelően tudja kezelni, ha Magyarországon is elterjed a koronavírus – derül ki a Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 17. és 21. között készített országos reprezentatív közvélemény-kutatásából.
Tízből nyolc (82 százalék) megkérdezett inkább bízik abban, hogy a magyar egészségügy megfelelően tudja majd kezelni a helyzetet. Tízből kilenc (91 százalék) Fidesz-szavazó inkább bízik a magyar egészségügyben, szinte ugyanolyan arányban (98 százalék) ahogy a magyar kormány lépéseiben is. A kormánynál jobban bíznak a magyar egészségügyben az MSZP és a DK szavazói, de az előbbi csoportnak a 27, az utóbbinak pedig a 38 százaléka inkább nem bízik abban, hogy az egészségügy megfelelően tudja kezelni a helyzetet.
A válaszadók kétharmada (68 százalék) úgy gondolja, hogy Magyarország időben reagált a problémára,
és sokkal jobb helyzetben van, mint sok más európai ország. A megkérdezettek 81 százaléka azonban „felháborítónak tartja” azt, hogy az egészségügyben dolgozóknak nincs megfelelő védőfelszerelésük, és egy általános bizonytalanság is érezhető. Az emberek a kormány részéről azt hallják, hogy az egészségügyi dolgozók megfelelően el vannak látva védőfelszereléssel, de a közösségi médiából és különféle ismerőseiktől ennek szöges ellenkezőjéről értesülnek.
Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója arra is kiért: érdekes jelenség figyelhető meg a felmérés alapján, ugyanis az elmúlt években mindig a magyar egészségügy volt az, ami a legrosszabb alrendszer volt az országban, és a megkérdezettek korábban mindig ezt tartották a legproblémásabb területnek. Most azonban, hogy beütött a járványügyi helyzet,
hirtelen elkezdtek bízni az emberek az egészségügyben, és abban, hogy meg fogja tudni oldani ezt a helyzetet.
Kicsit kevésbé bíznak benne ugyan, mint a kormányban, de még mindig bőven a pozitív tartományon belül van – fogalmazott Pulai András, aki szerint ez nem elsősorban az egészségügyi intézményrendszer hirtelen javulásának köszönhető, hanem az emberek vágyának, hogy állni fogja a sarat.
Ugyanakkor a jövőbe tekintve is azt gondolják a megkérdezettek, hogy pozitívak a kilátások, illetve hogy a kormány inkább kezelni fogja tudni a helyzetet, mint nem. Az emberek jelen pillanatban reménykednek, hogy minden a legnagyobb rendben lesz, jó példa erre, hogy 76 százalékuk gondolja azt, hogy tömegessé fog válni a vírus, de csak 36 százaléka véli, hogy ő maga is el fogja kapni. Vagyis van egy 40 százaléknyi ember, aki abban bízik, hogy nem tudja, nem fogja elkapni, miközben potenciálisan erre sajnos egy részüknél megvan az esély – tette hozzá a szakember.
69 százalék a lakhelyelhagyási korlátozás mellett
Március 16. és 18. között tartott reprezentatív felmérést ezer fő megkérdezésével a Závecz Research, amelynek az egyik kérdése arra vonatkozott, hogy „Helyesnek tartaná-e, vagy sem, ha a járvány elterjedésének megakadályozása érdekében lakhelyelhagyási korlátozásokat vezetnének be?” – ismertette a kutatócég vezetője az InfoRádinak.
A válaszadók 69 százaléka igennel válaszolt, és elfogadná, míg 26 százalékuk nem.
Bár a politikai dimenziót a kutatás során nem vizsgálta a Závecz Research Intézet, az viszont kiderült, hogy az említett intézkedés a nők számára megnyugtatóbb megoldás, mint a férfiaknak. Előbbiek háromnegyed, míg utóbbiak 62 százalékos arányt képviseltek a válaszok tekintetében. Illetve az is kirajzolódott az adatokból, hogy vidéken is elfogadottabb (70 százalék fölött) a korlátozás, mint Budapesten (59 százalék). De összességében valamennyi társadalmi rétegben elég magas támogatottsága van – tette hozzá Závecz Tibor, kiemelve: értelemszerűen a mostani kormányintézkedés részleteire a korábbi kutatásuk nem tért ki.
Az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban kiderült, hogy
a megkérdezettek 51 százaléka tért át home office-ra,
míg 45 százalék válaszolta azt, hogy nem történt változás a munkáját illetően. És volt 4 százalék, akinek éppen a kutatás során volt kialakulóban a munkarendje. Ennél a kérdéskörnél viszont már voltak jelentős eltérések, főként iskolázottság tekintetében – jegyezte meg az intézet ügyvezetője. Vagyis minél magasabb státuszú valaki, annál jobban be tudott rendezkedni otthoni munkavégzésre, például a diplomások 70 százalék nyilatkozott így. De nyilvánvaló is, hogy a szakmunkásréteg ezt nem tudja megoldani. A nagyobb városokban, és főleg Budapesten (76 százalék) viszont elég elterjed munkamódszer lett a home office már március közepén is, miközben a kistelepüléseken ez csupán 40 százalék volt.
Závecz Tibor úgy véli, az eddigi intézkedéseket az emberek összességében támogatják.
Pánik nincs, inkább erőteljes óvatosság és odafigyelés,
nagyon erős hírfogyasztás mellett – tette hozzá.
