A tárcavezető azt mondta: a "tankönyvek készen lesznek, a tankönyvek kiadása és forgalmazása biztosítható", és "semmilyen körülményt" nem lát, "ami akadályozná a következő tanévben a Nat és a ket-ek bevezetését". Hangsúlyozta: a tantervek rendkívül hosszú megbeszéléssorozat után, konszenzus alapján jöttek létre, figyelembe véve az első változatra érkezett körülbelül ezer észrevételt.

Ennek eredményeként olyan alap- és kerettantervek jöttek létre, amelyek minden magyar gyermek számára ugyanazt az alapvető ismeretanyagot közvetítik, függetlenül a gyerekek szociális és földrajzi helyzetétől. Az új tanterv

"értékorientált, korszerű módszerekre és eszközökre támaszkodik, gyermekközpontú, emellett hazafias szemléletű"

- hangoztatta a miniszter. Megjegyezte: "soha nem tudjuk elérni, hogy mindenki elégedett legyen, de ez a tanterv a jelenlegi adottságok alapján készült, és lényeges továbblépést jelent az előző tantervhez képest".

Kitért arra: Magyarországon mintegy háromezer középiskola van, és összesen hét iskolából tiltakoztak a Nat bevezetése ellen, illetve néhány egyetemi oktató csatlakozott hozzájuk. A tiltakozók aránya tehát "csekély", egy százalék alatti. A tantervek 19 tantárgyról szólnak, mégis szinte kizárólag a magyar irodalom, illetve esetenként a történelem kerül a viták és a támadások középpontjába. A miniszter szerint azonban ezek "nem érdemi észrevételek", hanem "politikai megfontolások". Meglátása szerint ez "nem szerencsés dolog, különösen nem, ha ebbe bevonják a középiskolásokat is".