A mennyiségi ítéletekkel szemben a minőségi ítéletekre kell helyezni a hangsúlyt – vallja az Országos Bírósági Hivatal elnöke, hiszen jelenleg az ügyérkezési mutatók lehetővé teszik, hogy az egyes ügyeket részleteiben is olyam mélyen megismerjék a bírák, hogy az eddigi viszonylag kis számú hatályon kívül helyezések is elkerülhetővé váljanak. A minőségi ítélkezést alatt pedig azt érti, amikor az ügyek befejezése oly mértékben menyugatóvá válnak az ügyfeleknek, hogy akár a jogorvoslatot is fölöslegesnek találják.

Mint fogalmazott, a magyar bíróságok ítélkezési színvonala megfelelő, és

európai mércével is az élmezőnyhöz tartozik.

Senyei György jelezte azonban, hogy tudomásul kell venni, a jogkereső közönséget soha nem az ítélkezés általános színvonala foglalkoztatja, hanem mindig a saját ügye. Ezért az a cél, hogy

egyszer se forduljon elő olyan ítélet, amely a hatályon kívül helyezés jelentős súlyú kockázatát hordozza magában.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke arra is felhívta a figyelmet: különbséget kell tenni az elhúzódó és a sokáig tartó ügyek között. Utóbbi jelentősége ugyanis az, hogy szükségképpen a jogvita vagy a vád tárgyává tett cselekmény összetettsége, terjedelme, súlya, illetve az ahhoz kapcsolódó bizonyítási eljárás sokrétűsége, a vádlottak és a meghallgatandó tanúk száma, a bizonyítási cselekmények kizárják egy ügy gyors befejezését – hangsúlyozta. Egy valóban nehéz, sőt, akár már közepes megítélésű ügyben

az azonnali határozathozatal fogalmilag is kizárt.

Senyei György a sajtó szerepére kitérve megjegyezte, fontos, hogy ne kizárólag a határozatok, az ítéletek rendelkező része jusson el a közvéleményhez, hanem az indokolása is, mert így a nyilvánosság mélységében és tartalmában is ismereteket szerezhet. Fontos, hogy az adott ügyben a bíróság milyen tényállást állapított meg, mely jogszabályok alapján hozta meg a döntését, mely bizonyítékokat miként értékelt, hiszen kizárólag így kaphat az érdeklődő közönség megfelelő és tartalmi információkat, de hozzátette: azt azonban soha nem a bíróságok, hanem mindenkor a sajtó dönti el, hogy mely tárgyalás iránt tanúsít érdeklődést.

Esetleges jövőbeni strukturális változásokról, változtatásokról nem kívánt szólni az Országos Bírósági Hivatal elnöke, mint mondta, ilyenekről csak múlti dőben kíván beszámolni. „Amikor megtörtént, akkor természetesen a sajtó arról tájékoztatást fog kapni” – tette hozzá.