Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
325.98
bux:
145330.02
2026. november 4. szerda Károly
Brüsszel, 2017. október 19.Orbán Viktor miniszterelnök (b) érkezik az Európai Néppárt (EPP) vezetőinek ülésére Brüsszelben 2017. október 19-én, az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója előtt. Jobbról Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A Fidesz számára a mostani helyzet sem éppen ideális

A Fidesznek továbbra is a néppárti tagság lenne az érdeke, mert ez a legnagyobb európai pártszövetség – fogalmazott az InfoRádió ReggelInfo című műsorában Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. Hétfőn kezdődik az Európai Néppárt kétnapos közgyűlése Brüsszelben.

Egyelőre nem került napvilágra olyan információ, hogy meglenne a többség a Fidesz tagságának megszüntetéséhez, ahogyan erről korábban a Der Spiegel hetilap is írt – fogalmazott Nagy Attila Tibor az InfoRádiónak. Annak ellenére, hogy a brexittel a baloldali európai frakció szenvedett érzékenyebb veszteséget, a hírek arról szólnak, hogy a Néppárthoz tartozó több európai párt, így olasz, francia, de még a német CDU/CSU sem tartaná feltétlenül jónak a Fidesz kizárását, tette hozzá.

Az elemző a német unióra kitérve megjegyezte: a CDU/CSU kifejezetten egy olyan párt, amelyet német bankok és nagyvállalatok támogatnak, amelyeknek pedig kifejezetten jó dolgok van Magyarországon, és nagyon elégedettek azzal az üzleti környezettel, amely őket körülveszi. Hogy ezek között ok-okozati összefüggés van-e, a cégek megelégedettsége, valamint a CDU/CSU hezitáló magatartása között, amely a Fidesz kizárására vonatkozik, biztosra nem vehető, de azért sejthetők gazdasági-vállalati érdekek – fogalmazott.

Nagy Attila Tibor szerint a Fidesz számára egyértelműen a bennmaradás lenne az ideális, hiszen a Néppárt – minden problémája ellenére – még mindig a legnagyobb európai erő, és általa lehet a leginkább befolyással bírni az európai pártpolitikára. Ugyanakkor az látszik, hogy a Fidesz elkezdte megdolgozni a hazai közvéleményt a távozásra. Mindazonáltal a felfüggesztési helyzet finoman szólva sem ideális a magyar párt számára, főként hosszú távon, miután nem tud beleszólni aktívan a Néppárt döntéseibe, vagy akár a vezetőség összetételébe. Ennek következménye lehet, hogy már múlt év végén, de különösen idén év eleje óta látványos tárgyalásokba kezdtek a PiS-szel,valamint az olasz Matteo Salvinivel.

Merre tovább Néppárt?

Az Európai Néppártnak alapvetően persze nem a Fideszre, hanem például sokkal inkább az európai médiarendszer elvárásaira kell figyelnie, illetve arra, amit az európai lakosság elvárásaiból kiolvasni vél, így a klímakérdés felszínen tartása, vagy mondjuk az európai telekommunikáció és energiapolitika még jobb összehangolása – tette hozzá végezetül a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. A kérdés persze az, hogy a felsoroltakból milyen következtetéseket von le.

Hétfőn kezdődik egybéként az Európai Néppárt kétnapos politikai közgyűlése Brüsszelben. A várakozások szerint ezen nem lesz szó a Fidesz-tagságának kérdéséről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten azt közölte, még nem készült el az úgynevezett bölcsek tanácsának, vagyis Wolfgang Schüssel, Herman van Rompuy és Hans-Gert Pöttering írásos jelentése a Fidesz EPP-s tagságáról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: zárnak a szavazóhelyiségek, mutatjuk az első eredményeket – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: zárnak a szavazóhelyiségek, mutatjuk az első eredményeket – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be Kentuckyban és Indianában. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×