Mint Vitézy Dávid a bejegyzésében írja, létrejön a Budapest Fejlesztési Központ (BFK), mely a korábban is budapesti beruházásokkal foglalkozó KKBK átalakításával új intézményi hátteret és szervezőerőt ad az állami városfejlesztési és közlekedési beruházásoknak Budapesten. Ez szerinte óriási lehetőség, Budapest és vonzáskörzete legfontosabb, évtizedekre szóló állami beruházásai és fejlesztései összpontosulhatnak világos koncepció mentén egy intézménynél mostantól.

A Budapest Fejlesztési Központ számos feladatot és világos felhatalmazást kap, eddig hiányzó láncszemként egységben fogja kezelni a településhatárokat átlépő, fővárosi érintettségű fejlesztéseket, szolgáltatásokat. A BFK nem a fővárossal vagy a BKK-val párhuzamos feladatokat lát el, hanem a 2018-ban a Fürjes Balázs vezetésével létrejött önálló Budapest-fejlesztési államtitkárság nyomán elindult budapesti állami fejlesztéseknek ad még hatékonyabb szervezeti keretet.

A kormány fővárosi fejlesztései közül a BFK vezetője nevesíti a Déli Városkaput, az új Diákvárost, a csepeli új nagy közparkot, a HÉV-ek fejlesztését, az új déli Duna-hídat, a kőbányai rozsdanegyed megújítását, benne az általa vezetett új Közlekedési Múzeummal. Az állami projektek mellett a Budapest Fejlesztési Központ feladata lesz a Fővárosi Közfejlesztési Tanács munkájának segítése is. A fővárossal együttműködésben közösen nekiláthatnak a Városliget teljes autómentesítésének, a Népliget megújításának, a belváros forgalomcsillapításának – írja Vitézy Dávid, aki a Liszt Ferenc Repülőtér fejlesztését is a napirendjére tűzte.

A közlekedés terén óriási a potenciált lát az agglomerációs közlekedésben. Az elővárosi tömegközlekedés fejlesztése szerinte nemcsak az agglomerációból ingázók, hanem a budapestiek számára is elemi érdek.

A vasútfejlesztés terén Budapest szerepe szerinte különleges, és minden probléma ellenére ma is többen ingáznak HÉV-vel és vonattal Budapestre, mint ahányan vonattal utaznak az ország többi részén együttvéve, és a potenciál ennél is nagyobb. Sok-sok év munkájával akár meg is duplázható a vonattal ingázók száma. A konkrét fejlesztési lehetőségek között említi

• a fejpályaudvarok fejlesztését,
• a Dunán átívelő új vasúti összeköttetés előkészítését,
• a Körvasút fejlesztését,
• új vasúti megállók létesítését,
• a Liszt Ferenc Repülőtér 2-es és leendő 3-as termináljának bekapcsolását a vasúti hálózatba,
• a HÉV-vonalak fejlesztését és felújítását,
  új HÉV-vonatok beszerzését,
• a H6/H7 (ráckevei és csepeli) vonalak meghosszabbítását a Kálvin térre és távlatban
• összekapcsolásukat a szentendrei H5-ös HÉV-vel a föld alatt,
• a szentendrei HÉV-vonal felújítását, akadálymentesítését, új P+R parkolók építését.

"Nincs tehát mire várni, az előttünk álló évtized legjelentősebb és egyben legfontosabb budapesti közlekedési beruházásai ezek. Ezért is vállaltam el ezt a szakmai feladatot: most itt tudom a legtöbbet tenni Budapestért és azért, hogy közlekedési rendszere hatékonyabb, utas- és környezetbarátabb legyen. Nem a politikai vitákban szeretnék részt venni, végképp nem újakat generálni, hanem azon dolgozni, hogy Budapest jobb hely legyen – elsősorban az itt és a környékén élők számára" – írta Vitézy Dávid.