Egy hónap alatt a 6576 szavazó közel fele szavazott arra, hogy 2020-ban az erdei fülesbagoly legyen az év madara – mondta az InfoRádiónak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Második helyen, 36 százalékkal a füles kuvik végzett, a harmadik választható faj, az uráli bagoly pedig 17 százalkot kapott. E bagolyfajok egyike sem veszélyeztetett Magyarországon.
A szavazásban győztes erdei fülesbagoly hazánk legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb és ezért legismertebb bagolyfaja,
állománya 6500-12 000 pár közé becsülhető
az egyesület szerint.
Meglehetősen alkalmazkodóképes, mivel Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ.
Közepes termetű, álcázó kéregmintás, sárgásbarna tollazatú, hosszú, 4-5 centis felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A tollfülnek egyébként semmi köze nincs a madár hallásához, sokkal inkább az álcázást szolgálja, emellett van kommunikációs szerepe fajtársak és más madarakkal szemben is, jelzi az adott egyed érzelmi állapotát.
Lesunyt állapotban a madár nyugalmi mentális állapotát jelzi, ha pedig mereven felmereszti, akkor figyel a környezetére, illetve agressziót is kifejezhet
– mondta Orbán Zoltán. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják. Nagyon gyakran összekeverik az uhuval – tette hozzá a szóvivő.
Az erdei fülesbagoly különleges szokása, hogy télen hatalmas, olykor több százas, néhány településen akár ezres nagyaságrendű telelőcsapatokat alkot a lakott területeken a kisfalvaktól a nagyobb városokig – mondta Orbán Zoltán.
Mint minden baglyunk, alapvetően éjszakai életmódot folytat. Elsősorban kisrágcsálókkal táplálkozik – leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog –, így hozzájárul ahhoz, hogy biológiai úton, vagyis méreg és környezetterhelés nélkül kordában tarthatók legyenek a települések belterületén is előforduló rágcsálók, egerek, patkányok. Helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár-zsákmányolása is.
Emberkövető viselkedése miatt gyakori, hogy az elektromos szabadvezeték-hálózaton áramütést szenved, és számos alkalommal az autók és vonatok áldozatául esik. A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális „belepuskázás”, amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe – írta közleményében az egyesület. A varjúfélék mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása negatívan hat a fészkelő párok számának alakulására is.
