Infostart.hu
eur:
355.6
usd:
311.61
bux:
140514.84
2026. július 2. csütörtök Ottó

150 ezren akarnának dolgozni, de nincs hol

Egyre népszerűbb a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, a cégeknek gazdasági érdekeik mellett szociális szempontokat is mérlegelniük kell - írta a Magyar Nemzet.

A lapnak Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára azt mondta, hogy Magyarországon mintegy 150 ezer olyan megváltozott munkaképességű ember él, akinek annak ellenére nincs állása, hogy tudna és akarna dolgozni.

Fülöp Attila bejelentette: januárban megrendezik az ÉrtékPlacc nemzetközi konferenciát, hogy felhívják a vállalatok figyelmét a megváltozott munkaképességű munkaerőben rejlő lehetőségekre.

Az államtitkár azt mondta

azok a cégek, amelyek ilyen embereket alkalmaznak, pozitív tapasztalatokról számolnak be.

Az elmúlt hét évben a kormány átalakította a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának rendszerét, hogy aki tud, az munkából élhessen meg, ne kényszerüljön segélyre - jelentette ki.

Míg 2010-ben 60-70 ezer megváltozott munkaképességű embernek volt állása, ma ez már körülbelül 150 ezerről mondható el - közölte Fülöp Attila. Hozzátette: úgy látják, a munkaerőpiac még fel tudna szívni további 150 ezer megváltozott munkaképességűt.

Fontos eseménynek nevezte a jövő év január 17-18-án a Várkert Bazárban megrendezendő ÉrtékPlacc című nemzetközi konferenciát, amely reflektorfénybe állítja, hogy minden gazdasági kérdés mögött egy szociális döntés is meghúzódik.

A megváltozott munkaképességűek csoportja tág: a fogyatékossággal élő embereken - például mozgássérülteken, vakokon - kívül olyanok is idetartoznak, akik lábadoznak szívműtét vagy rák után. Sokan a rehabilitációjuk után tudnának dolgozni, csak nem olyan munkakörben, mint korábban - mutatott rá az államtitkár.

Hangsúlyozta: azt akarják kiindulóponttá tenni, hogy a munka legyen a jövedelemszerzés első számú lehetősége és forrása. A fogyatékosságügyben az önállóság megteremtése a legfontosabb lépés - fűzte hozzá.

Fülöp Attila közölte, hogy Magyarországon csaknem 350 ezer megváltozott munkaképességű személy él. A legsúlyosabb állapotú, halmozottan fogyatékos emberek nem fognak tudni elhelyezkedni, de

nagyjából 300 ezren képesek dolgozni.

Az állami vállalatok vezetőivel tárgyaltak arról, hogyan ösztönözhetnék a megváltozott munkaképességűek felvételét, mert leggyakrabban ott sem érik el a jogszabályban előírt 5 százalékos foglalkoztatást - mondta.

Jelezte, hogy a 25 főnél többet alkalmazó cégeknek úgynevezett rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük, ha nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embert. Létezik egy pozitív ösztönző is: járulékkedvezményt kapnak azok a vállalatok, amelyek viszont alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket.

Az államtitkár közölte, hogy a cégek 100 milliárd forintnyi rehabilitációs hozzájárulást fizetnek be évente, egyetlen ember után a minimálbér kilencszeresét. Tehát nagyjából 70 ezer személyt nem foglalkoztatnak, inkább lemondanak róluk, és átutalják a többletadót. Pedig ha alkalmaznák őket, még járulékkedvezményt is kapnának - hangsúlyozta Fülöp Attila a Magyar Nemzetnek.

Címlapról ajánljuk
Jól jött az enyhülés, de megtépázták az országot a szerdai viharok

Jól jött az enyhülés, de megtépázták az országot a szerdai viharok

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádióban elmondta: több mint 520 helyen volt szükség a tűzoltók beavatkozására országszerte a viharkárok miatt, főként kidőlt fák, leszakadt ágak, villámárvizek és elöntött pincék miatt. A szóvivő arra vonatkozóan is adott pár tanácsot, hogyan vészelhető át az ítéletidő, ha éppen házon kívül ér utol minket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
Magyarország is tartott a paktumtól, de egymást falják fel az EU új szövetséges blokkjában

Magyarország is tartott a paktumtól, de egymást falják fel az EU új szövetséges blokkjában

Alig két hónappal az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás ideiglenes hatálybalépése után máris vita robbant ki a dél-amerikai országcsoporton belül a kedvezményes uniós exportkvóták felosztásáról. A jelek szerint a tagállamok a hosszú tárgyalások során nem dolgoztak ki közös rendszert a kvóták felosztására, ezért jelenleg egymással versenyeznek abban, hogy ki tudja előbb eladni limitált tarifák mellett az exportra szánt mezőgazdasági termékeit. A kialakult helyzet különösen Paraguayt aggasztja, hiszen az ország attól tart, hogy a nagyobb gazdaságok gyorsan kiszorítják őket a kereskedelmi paktum érdemi kedvezményezettjei közül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×