Infostart.hu
eur:
363.79
usd:
324.58
bux:
0
2026. október 14. szerda Helén

150 ezren akarnának dolgozni, de nincs hol

Egyre népszerűbb a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, a cégeknek gazdasági érdekeik mellett szociális szempontokat is mérlegelniük kell - írta a Magyar Nemzet.

A lapnak Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára azt mondta, hogy Magyarországon mintegy 150 ezer olyan megváltozott munkaképességű ember él, akinek annak ellenére nincs állása, hogy tudna és akarna dolgozni.

Fülöp Attila bejelentette: januárban megrendezik az ÉrtékPlacc nemzetközi konferenciát, hogy felhívják a vállalatok figyelmét a megváltozott munkaképességű munkaerőben rejlő lehetőségekre.

Az államtitkár azt mondta

azok a cégek, amelyek ilyen embereket alkalmaznak, pozitív tapasztalatokról számolnak be.

Az elmúlt hét évben a kormány átalakította a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának rendszerét, hogy aki tud, az munkából élhessen meg, ne kényszerüljön segélyre - jelentette ki.

Míg 2010-ben 60-70 ezer megváltozott munkaképességű embernek volt állása, ma ez már körülbelül 150 ezerről mondható el - közölte Fülöp Attila. Hozzátette: úgy látják, a munkaerőpiac még fel tudna szívni további 150 ezer megváltozott munkaképességűt.

Fontos eseménynek nevezte a jövő év január 17-18-án a Várkert Bazárban megrendezendő ÉrtékPlacc című nemzetközi konferenciát, amely reflektorfénybe állítja, hogy minden gazdasági kérdés mögött egy szociális döntés is meghúzódik.

A megváltozott munkaképességűek csoportja tág: a fogyatékossággal élő embereken - például mozgássérülteken, vakokon - kívül olyanok is idetartoznak, akik lábadoznak szívműtét vagy rák után. Sokan a rehabilitációjuk után tudnának dolgozni, csak nem olyan munkakörben, mint korábban - mutatott rá az államtitkár.

Hangsúlyozta: azt akarják kiindulóponttá tenni, hogy a munka legyen a jövedelemszerzés első számú lehetősége és forrása. A fogyatékosságügyben az önállóság megteremtése a legfontosabb lépés - fűzte hozzá.

Fülöp Attila közölte, hogy Magyarországon csaknem 350 ezer megváltozott munkaképességű személy él. A legsúlyosabb állapotú, halmozottan fogyatékos emberek nem fognak tudni elhelyezkedni, de

nagyjából 300 ezren képesek dolgozni.

Az állami vállalatok vezetőivel tárgyaltak arról, hogyan ösztönözhetnék a megváltozott munkaképességűek felvételét, mert leggyakrabban ott sem érik el a jogszabályban előírt 5 százalékos foglalkoztatást - mondta.

Jelezte, hogy a 25 főnél többet alkalmazó cégeknek úgynevezett rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük, ha nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embert. Létezik egy pozitív ösztönző is: járulékkedvezményt kapnak azok a vállalatok, amelyek viszont alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket.

Az államtitkár közölte, hogy a cégek 100 milliárd forintnyi rehabilitációs hozzájárulást fizetnek be évente, egyetlen ember után a minimálbér kilencszeresét. Tehát nagyjából 70 ezer személyt nem foglalkoztatnak, inkább lemondanak róluk, és átutalják a többletadót. Pedig ha alkalmaznák őket, még járulékkedvezményt is kapnának - hangsúlyozta Fülöp Attila a Magyar Nemzetnek.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a mostani költségvetési javaslat teljesen más irányba mozdítja az Európai Uniót

Szakértő: a mostani költségvetési javaslat teljesen más irányba mozdítja az Európai Uniót

Az uniós költségvetés nagyságáról és a támogatások elosztásáról is vita van a tagállamok között. A tervezett átalakítás a nemzeti kormányoknak nagyobb beleszólást adna a források felhasználásába, miközben háttérbe szorulhatnának a régiók – mondta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
Kiszivárgott a legújabb béketerv, szétbombázták Kijevet az oroszok - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Kiszivárgott a legújabb béketerv, szétbombázták Kijevet az oroszok - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Kiszivárgott egy új béketerv a háború lezárására: ezúttal egy európai-amerikai javaslatról van szó, amely négy pontban vetne véget a 2022 óta tomboló orosz-ukrán harcoknak. A Kreml egyelőre hűvösen reagált a felvetésre, az amerikaiakkal kötött dízelalkunak viszont nagyon örülnek, mivel ez az állami bevételek növeléséhez és a hadiipar finanszírozásához is közvetetten hozzá fog járulni majd. Tegnap este, ma hajnalban súlyos támadás érte Kijevet: a főváros legnagyobb hőerőművét és egy 9 emeletes magasházat is rakétacsapás ért. A donyecki fronton a helyzet hetek óta változatlan, viszont délen, Zaporizzsjában látható eredményei vannak az oroszok Huljajpole felől induló offenzívájának. Cikkünk folyamatosan frissül a háború legfontosabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×