Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
331.47
bux:
145756.52
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Kolontár a vörösiszap fogságában. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójának átszakadt gátjánál 2010 október 4-én mintegy egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki a gátszakadás miatt. A katasztrófa három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - érint, közel 40 ezer négyzetkilométeres terület lakossága és élővilága van veszélyben.
Nyitókép: MTI/H. Szabó Sándor

Vörösiszapper: rátett még néhány börtönévet az ítélőtábla

A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla enyhének találta az első fokon eljáró Győri Törvényszék bűnösséget megállapító ítéletét.

A táblabíróság az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatóját négy év, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet - a cég egykori műszaki igazgatóját - három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Az ötödrendű vádlottat két és fél év börtönbüntetésre ítélte.

Zólyomi Csilla bíró (k) ítéletet hirdet a vörösiszapper másodfokú eljárásán a Győri Ítélőtáblán 2019. december 13-án. Súlyosította a másodfokon eljáró táblabíróság az első fokon eljáró Győri Törvényszék bűnösséget megállapító ítéletét. Eszerint az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatóját négy év, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet - a cég egykori műszaki igazgatóját - három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Az ötödrendű vádlottat két és fél év börtönbüntetésre ítélte.
MTI/Krizsán Csaba
Zólyomi Csilla bíró (k) ítéletet hirdet a vörösiszapper másodfokú eljárásán a Győri Ítélőtáblán 2019. december 13-án. Súlyosította a másodfokon eljáró táblabíróság az első fokon eljáró Győri Törvényszék bűnösséget megállapító ítéletét. Eszerint az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatóját négy év, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet - a cég egykori műszaki igazgatóját - három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Az ötödrendű vádlottat két és fél év börtönbüntetésre ítélte. MTI/Krizsán Csaba

A Győri Törvényszék február 4-én B. Zoltánt két év hat hónap, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet pedig két év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte.

A harmad-, a negyed-, az ötöd-, a hatod-, a nyolcad- és a tizennegyedrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, a hetedrendű pénzbüntetést, a tizenharmadrendű megrovást kapott. Öt vádlottat minden vádpont alól felmentettek.

Zólyomi Csilla, a bírói tanács elnöke a több mint három órán át tartó indoklás felolvasásakor elmondta: a törvényszék indoklásában valamennyi vádlottra nézve leírta, hogy kit miért tart bűnösnek, de a büntetéseket nem egyéniesítette, emellett a táblabíróság a büntetés kiszabása során nem állapított meg arányosságot a vádlottak között.

A súlyosítás mértékét az ítélőtábla a szabályszegések mennyiségéhez, mértékéhez és súlyához igazította.

A legtöbb szabályszegést ennek értelmében az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott követte el, így az ő felelősségük is volt a legnagyobb - mondta. Kiemelte azt is, hogy a tározó gátjának átszakadásához tervezői, kivitelezői hibák vezettek, ám a vádlottak nem tartották be a szabályokat, a kötelezettségeiket, amellyel jelentősen súlyosították a katasztrófa következményeit. Egyebek mellett leállították a semlegesítést, a lúgosság mértéke a megengedett literenkénti 2-4 gramm helyett 6, vagy a fölötti gramm volt, emellett 500 ezer köbméterrel több anyag volt a kazettában.

Zólyomi Csilla az abszolút hatályon kívül helyezésről és bűncselekmény hiányában történő felmentésről szóló védői fellebbezésekről azt mondta, hogy a tábla nem talált olyan okot, amely a hatályon kívül helyezést eredményezte volna.

Az iszapömlés ügyében 2012 januárjában tizenöt ember - köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja - ellen emeltek vádat. A Veszprémi Törvényszék első fokon, 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement.

A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot. Indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért kimondta: megismételt eljárásra van szükség.

Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást, a Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben, és nincs kizárva a megismételt eljárásból.
A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék idén február 4-én tíz ember bűnösségét mondta ki.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter kérdéseket szegezett a Fidesznek – napirend előtt

Magyar Péter kérdéseket szegezett a Fidesznek – napirend előtt

Ez most a nehéz szembenézés ideje a Fidesz és a KDNP számára, de ezt sokkal méltóságteljesebben kellene tenni, mint ahogyan csinálják – mondta Magyar Péter az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt az úgynevezett Seszták-ügy kapcsán. A miniszterelnök a nővédelmi csomag elfogadását is kérite a frakcióktól.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Amikor az Orbán-kormánynak titokban üzlet lett az egészségügy

Amikor az Orbán-kormánynak titokban üzlet lett az egészségügy

Egy 2021 áprilisában készült minisztériumi stratégia és a Boston Consulting Group (BCG) ugyanebben az időszakban összeállított tanácsadói anyaga részletesen bemutatja, milyen jövőt képzeltek el a magánegészségügy számára az Orbán-kormány idején. A korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) neve alatt megjelent nem a magánellátás felszámolását, hanem annak szabályozott bővítését, a magánbiztosítások elterjesztését, az állami intézmények fizetős szolgáltatásainak kialakítását és a szektor szigorúbb ellenőrzését javasolta. A tervek között szerepelt a magánorvosok bevételeinek adatvezérelt ellenőrzése, az állami kórházak szabad kapacitásainak bérbeadása, valamint az egyetemi klinikák kapacitásainak akár 15–30 százalékos elkülönítése fizetős szolgáltatásokra. A dokumentumokból az is kiderül, hogy a minisztérium és a tanácsadó cég a magánegészségügy fejlődését jelentős részben az állami ellátórendszer hiányosságaival magyarázta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×