A haderőfejlesztés több egyszerű adásvételnél, a modernizáció a tudástranszferre is kiterjed, és ahol lehetőség van rá, gyártókapacitásokat is Magyarországra hoznak, úgy fordítják az adófizetők pénzét haderőreformra, hogy a hazai gazdasági fejlődéshez is hozzá tudnak járulni, közben felhelyezve az országot a nemzetközi hadiipar térképére - mondta a Magyar Nemzetnek a haderő- és hadiipari fejlesztéseket koordináló kormánybiztos.

Maróth Gáspár a lap hétfői számában megjelent interjúban beszámolt arról, hogy

a magyar állam megvásárolta a brit-osztrák Hirtenberger Defence Systems hadiipari céget, amely 160 éve fejleszt és gyárt tüzérségi eszközöket, lőszereket.

A cég felett az október 29-én aláírt szerződés értelmében a magyar tulajdonban lévő HDT Védelmi Ipari Kft. gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Elmondta: a Hirtenberger irányításában nem terveznek változást, de a kutatás-fejlesztésben megjelennek majd a magyar mérnökök.

A vételár az osztrák partner kérésére üzleti titok, ám a kormánybiztos annyit elmondott, hogy

banki hitelkonstrukcióból

fedezték, így a költségvetésnek nem jelentett extra kiadást. Az üzem kapacitásai évekre előre lekötöttek, termékeinek hosszú távú kifutása van a nemzetközi piacokon, működése rentábilis. "Megvételével ugyanakkor olyan tudáshoz jutottunk hozzá a hazai, korábban teljeskörűen felszámolt nagy kaliberű lőszerek gyártásának területén, amelyet önerőből négy-öt évbe és sok-sok milliárdnyi adóforintba került volna elérni" - mondta a kormánybiztos.

A Magyar Nemzet kérdésére Maróth Gáspár közölte, hogy a kiskunfélegyházi kézifegyvergyár "a teljes körű gyártásra nyolcvan százalékban készen áll". A kormánybiztos arra számít, hogy a következő négy-öt évben a nemzetközi eladások mellett a gyár meghatározó megrendelője lesz a magyar állam. Az üzemben pisztolyok, géppisztolyok, gépkarabélyok, mesterlövészfegyverek, vadászfegyverek készülnek majd, és a jövőben tovább bővülhet a termékek köre.

A légierő fejlesztésével kapcsolatban elmondta, hogy az Airbustól harminchat helikoptert vásárolnak, ezek közül húsz könnyű, harci és katasztrófavédelmi célokra egyaránt bevethető, tizenhat pedig szállító lesz. Előbbiekből négy még az idén megérkezik, jövőre további 12, 2021-ben pedig az utolsó négy darab. A nehezebb H225M gépek 2023 és 2025 között jönnek, az oktatópilóták és a műszaki személyzet képzése már megkezdődött.

Az Airbus és a magyar kormány májusban jelentette be, hogy Gyulán gyártják majd az Airbus helikopterek forgóalkatrészeit. Jelenleg az üzemet működtető cég létrehozásánál tartanak, amelyben a magyar államnak komoly tulajdonrésze lesz - mondta Maróth Gáspár. Megjegyezte: az együttműködésnek köszönhetően már most újabb befektetők jelentek meg a térségben, akik a leendő gyár közelében akarnak beruházni. "Ez is alátámasztja azt a kormányzati elképzelést, miszerint a magyar haderőfejlesztés lehet az egyik komoly motorja a következő években a hazai gazdaságfejlesztésnek, amennyiben okosan használjuk ki a pozícióinkat" - fogalmazott.

A Gripenek (amelyek lízingszerződése hamarosan kifut) jövőjét firtató kérdésre Maróth Gáspár részleteket nem kívánt közölni, de annyit elmondott, hogy a beszerzés során ár-érték és minőség arányban a legjobb kondíciókra törekszenek, és a döntés többéves folyamat eredményeként születhet majd meg.

"A döntésnek komoly kihatása lehet a hazai gazdaságfejlesztésre, amit külön elemzünk. És gondolom, azzal sem árulok el titkot, hogy

a világban ezek a beszerzések komoly hatással vannak a nemzetközi és belpolitikai kapcsolatrendszerekre is.

Ezért például nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy olyan külföldi országok cégei, amelyek kormányai a demokratikus országok írott és íratlan szabályait felrúgva a magyar választók akaratával ellentétes belpolitikai befolyásolási gyakorlatot folytatnak nálunk, előnyt élvezhessenek egy ilyen folyamatban" - mondta a kormánybiztos a Magyar Nemzetnek.