Infostart.hu
eur:
354.4
usd:
306.14
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 3-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Nyomoznak a Borkai-ügyben

A kormány gazdaságpolitikáját, a felsőoktatási felvételeihez kötelezővé tett nyelvvizsgát, a Borkai-ügy rendőrségi kezelését, és a Roszatom Pécsen megrendezendő konferenciáját bírálták az ellenzéki képviselők a parlamentben.

A parlamenti interpellációk során Varju László (DK) Borkai Zsolt ügyét ismertette és "bűnszervezetnek" nevezte a Fideszt, amely szerint védelmet ad az ilyen ügyekbe keveredett embereknek. Sajnálatosnak nevezte, hogy a rendőrség nem foglalkozott a győri földügyekkel még akkor, amikor arról a sajtó először beszámolt.

Azt kérdezte: indult-e nyomozás annak idején azzal kapcsolatban, hogy Rákosfalvy Zoltán ügyvéd termőföldeket vásárolt fel, amelyet aztán az önkormányzat átminősített, így azt az ügyvéd mintegy 5 milliárd forintos haszonnal adta tovább az Audinak? Most várható-e nyomozás megindítása?

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt: Magyarországon senki nem áll a törvények felett, bűncselekmény elkövetőjét nem illeti védelem.

Az üggyel kapcsolatban nyomozás van folyamatban

- hangsúlyozta, hozzátéve: így arról nem nyilatkozik.

A helyi önkormányzatok önállóságát hangsúlyozta, valamint azt, hogy a Belügyminisztériumnak nincs törvényességi felügyeleti joga, nem bírálhatja felül, a helyi döntéseket.

Varju László az államtitkári választ nem fogadta el, azt a Ház szavazta meg 107 igen szavazattal, 39 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett.

Nyelvtanulás

Hiller István (MSZP) emlékeztetett arra, hogy 2020-tól csak azok jelentkezhetnek a felsőoktatásba, akik rendelkeznek B2 középfokú nyelvvizsgával. A kormány azonban öt év alatt nem tudta felkészíteni a közoktatást arra, hogy a diákok megfelelő számban elsajátítsák az idegen nyelveket - bírált a politikus. Azt mondta, emiatt a jövő évtől tanévenként több ezerrel csökkenhet a felsőoktatásban tanulók száma.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, fejlesztik és világszínvonalúvá szeretnék tenni a magyar felsőoktatást. Hozzátette, amikor az MSZP volt kormányon, akkor kivéreztette az ágazatot.

Az a cél, hogy a felsőoktatási rendszer innovatív és korszerű válaszokat adjon a 21. század kihívásaira, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a magyar fiatalok naprakész nyelvtudással rendelkezzenek - jelentette ki.

A választ a képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el 106 igennel, 40 nem és egy tartózkodás ellenében.

Pécsi konferencia

Keresztes László Lóránt (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy november elején a Roszatom Pécsen tart konferenciát, amelyen a hírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. Félelmének adott hangot, hogy nem véletlen a helyszínválasztás. Kijelentette: a pécsiek tartanak attól, hogy a város közelében nukleáris hulladéklerakót kívánnak létrehozni, és van, aki az uránbányászati tevékenységet is folytatná.

Ki a kezdeményező és miért Pécsen tartják az eseményt? Mi indokolja a miniszterelnök részvételét? - sorolta kérdéseit.

Süli János a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter úgy felelt: a miniszterelnököt udvariassági okból hívták meg és nem vesz részt a konferencián. Egy nukleáris létesítmény létrehozása szigorú engedélyezési eljárást igényel, ilyenről pedig szó sincs - fogalmazott. A konferencia azt kívánják bemutatni, miként járul hozzá a megújulók és az atomerőművek által termelt villamosenergia a fenntartható fejlődéshez. Azért tették Pécsre, mert a város alkalmas a konferenciaturizmusra, az egyetem pedig méltó partner. A várost is bevonták a szervezésbe, vagyis mindenki tudott róla. "Az ön kollégái is regisztráltak" - válaszolta a képviselőnek arra, hogy a sajtóból lehetne csak tudni az eseményről.

Munka törvénykönyve

Nunkovics Tibor (Jobbik) a kormány gazdaságpolitikáját bírálta. Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára azt felelte, hogy a képviselő egy olyan Munka törvénykönyvet képzel el, ami minden munkavállaló minden egyes ügyére ugyanúgy alkalmazható. Az egyes cégek esetében - a legfontosabb közös alapok megléte mellett - jelentősek a különbségek - hangsúlyozta. A nemzetközi tendencia is arra mutat, hogy teret kell adni a megegyezésnek a munkaadók és a munkavállalók között – érvelt. Kiemelte, hogy jelentősen megszaporodott azoknak a cégeknek a száma, ahol kollektív szerződéseket kötöttek.

Címlapról ajánljuk
Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után
Foci-vb 2026

Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után

Mexikó megérdemelten „tartotta otthon” a három pontot, ugyanennyi kiállítást azonban a játékvezetőnek is „szerveznie kellett” a Dél-Afrika elleni labdarúgó-vb-nyitómeccsen.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

A részvénypiaci hangulat alapvetően továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja. Az európai részvénypiacok ma felfelé vették az irányt, a régiónkban a magyar és az osztrák részvénypiac is kiemelkedően teljesített - szektorszinten elsősorban a bankpapírok vezették az emelkedést. Az Európai Központi Bank kamatemelése után valamelyest csökkent az optimizmus az európai részvénypiacokon délután - az EKB 3 éves szünet után emelt először egész pontosan 25 bázispontot -, illetve a Kormányzótanács lefelé módosította a GDP-növekedési várakozásokat és megemelte az inflációs előrejelzéseket a következő évekre. Koraeste Donald Trump közölte, hogy mégsem lesz ma amerikai támadás Irán ellen, erre reagálva emelkednek a nemesfémek és esik a Brent jegyzése, a vezető tőzsdék pedig raliznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×