Infostart.hu
eur:
368.48
usd:
318.29
bux:
148622.5
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
Szavazó nő gyermekével az önkormányzati választáson a XIII. kerületi Madarász Viktor óvodában kialakított szavazókörben 2019. október 13-án.
Nyitókép: Szavazó nő gyermekével az önkormányzati választáson a XIII. kerületi Madarász Viktor óvodában kialakított szavazókörben 2019. október 13-án. MTI/Balogh Zoltán

Részvételi arány 13 órakor: 26,6 százalék

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap délelőtt 13 óráig a szavazásra jogosultak 26,6 százaléka (2 134 806 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 28,36 százaléka, 387 905 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 29,36 százalék, ami 71 523 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 23,39 százalék, 101 338 szavazó.

Az 1998-as önkormányzati választáson 22,66 százalék, a 2002-es választáson 26,33 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 26,98 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 23,68 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 23,53 százalék voksolt 13 óráig.

Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Címlapról ajánljuk

Tízből hét magyart érint, mégis sokan csak akkor lépnek, amikor már baj van

A Semmelweis Podcast második adásában Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője kiemelte: a családorvosok körében tavaly indult el az életmód licenc képzés, az első orvosok pedig már le is vizsgáztak. A szakember az életmódorvoslás hat fő pillérét is megemlítette a beszélgetésben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Itt a Tisza-kormány 500 milliárdos Havária Alapja - De mégis mit kezdhet vele?

Itt a Tisza-kormány 500 milliárdos Havária Alapja - De mégis mit kezdhet vele?

A Tisza-kormány 2026-os költségvetési módosításának egyik legjelentősebb újítása az 500 milliárd forintos Havária Alap létrehozása, amelyet az aszályhelyzet, az energiakrízis és egyéb előre nem látható kiadások fedezésére hoztak létre. Az alap a GDP 0,54%-át teszi ki, és a kormány meglehetősen szabadon rendelkezhet felette, mivel nemcsak energetikai és aszályügyek miatt, hanem gyakorlatilag bármilyen váratlan kiadásra felhasználhatja. Elemzésünk szerint az alap valódi tétje az, hogy a kormány mennyire takarékosan bánik majd vele: ha nem költi el a teljes összeget, azzal a fiskális fegyelem melletti elkötelezettségét bizonyíthatja a piacok és hitelminősítők felé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×