Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A Duna alacsony vízállásakor felszínre kerülő Ínség-szikla a Szabadság hídnál 2018. október 26-án. Az elmúlt napokban alacsony vízállási rekordok dőltek meg a Dunán. A csapadékszegény időjárás következtében az elmúlt napokban a víz szintje a Komáromtól kezdődő szakaszon, egészen a déli határig, alulmúlta a valaha mért legalacsonyabb értéket.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

A héten előbukkanhat Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa

Országszerte alacsony a Duna vízállása, tájékoztatta az InfoRádiót az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője, aki szerint jelentős emelkedés nem várható ezen a héten.

A Duna vízszintje az egész országban kimondottan alacsony – fogalmazott Siklós Gabriella, aki szerint ez "abszolúte belefér" az őszi időszakba, miután a szeptember vége és az október hidrológiai szempontból a leggyakoribb kisvizes időszak. Helyenként 50 centiméterrel, 1 méterrel haladja meg a tavalyi negatív rekordokat, amelyek szintén októberben születtek, tette hozzá.

Jelentős csapadék a következő napokban nem is várható, ennek következtében Budapesten a csütörtöki, pénteki napon előbukkanhat az Ínség-szikla, ami nagyjából 93 centiméteres vízállástól látszik ki a Dunából. Ugyanakkor az előrejelzések szerint szerdán a Duna vízgyűjtő területéről érkezik némi csapadék, így hamarosan egy kis mértékben, legfeljebb fél-egy méternyit emelkedhet a vízállás.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság körülbelül hat napra látja előre a változásokat, ismételte meg Siklós Gabriella, így a fent említettek is ebben a periódusban fognak lezajlani.

A Tiszta magyarországi szakaszán hasonló a helyzet, vagyis annak is kimondottan alacsony a vízállása, ismertette kérdésre válaszolva a vízügyi szakember, aki szerint a következő napokban nem is várható lényegi változás. Bár a két mellékfolyója, a Kraszna és a Szamos szolgáltat némi emelkedést, de ennek mértéke elenyésző, néhány centimétert jelenet majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×