Infostart.hu
eur:
383.56
usd:
329.9
bux:
124446.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Pixabay

Szijjártó Péter szégyenteljes taktikai játszmákról beszélt

Ellentétes az Európai Unió, Közép-Európa, illetve Magyarország érdekeivel is, hogy nem született meg a döntés az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalások megkezdéséről az uniós tagállamok illetékes szakminisztereinek keddi luxembourgi ülésén - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

A közép-európai országok rendkívül erős és egységes támogató álláspontot képviseltek a bővítés mellett, egyes nyugati tagállamok ellenállása miatt azonban nem sikerült egyetértésre jutni - jelentette ki Szijjártó Péter. "Semmifajta fizikai vagy jogi, semmilyen érdemi akadálya nem volt annak, hogy ma döntsünk a csatlakozási tárgyalások megindításáról" - közölte a tárcavezető, aki szerint hazug az érvelés, hogy nem állt rendelkezésre elegendő információ és idő, egyedül a politikai akaraton múlt az ügy.

Szégyenteljesnek minősítette, hogy "taktikai játszmák" zajlottak az időzítéssel,

szerinte ugyanis nyilvánvaló, hogy szándékosan késleltették az Európai Bizottság bővítési csomagjának nyilvánosságra hozatalát, hogy azt lehessen mondani, sajnos már nincs idő a mostani ülésig a határozat meghozatalára.

Részben a parlamenti döntés hiányára, részben az idő rövidségére hivatkoztak, ugyan

volt egy-két tartalmi érv is, például a szervezett bűnözéssel, a korrupcióval kapcsolatosan,

de ezek azért nem elfogadhatóak, mert a folyamat megindítása még nem jelenti az adott országok csatlakozását, amihez valóban még nem állnak fenn a megfelelő körülmények - mutatott rá.

Leszögezte, hogy a döntés hátrányos biztonsági, versenyképességi és gazdasági szempontból is, a pozitív visszaigazolás elmaradása pedig aláássa a hitelességét az EU bővítési politikájának és az integrációra nyitott kormányoknak egyaránt.

Szijjártó Péter elmondta, hogy az uniós külügyminiszteri találkozókon Oroszországot, Perzsa(Arab)-öböl menti arab monarchiákat és Kínát emlegetve gyakorta arról megy a "sírás-rívás", hogy külső befolyásolási kísérletek zajlanak a Nyugat-Balkánon, azonban kizárólag az EU-n múlik, hogy nem a saját, hanem mások befolyása növekszik. Kiemelte, hogy Magyarország ettől függetlenül a továbbiakban is mindent megtesz, hogy segítse a térséget az integrációs folyamatban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×