A Nemzeti Választási Bizottság a 10 277 magyarországi szavazóköri, a külképviseleti szavazásról, valamint a levélszavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyv alapján állapította meg az EP-választás jogi végeredményét. A választás végeredményről kiállított jegyzőkönyvet valamennyi, az ülésen részt vevő tag aláírta.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az ülésen ismertette: a választópolgárok száma összesen 8 008 353 volt. A belföldi szavazókörökben 3 414 317-en jelentek meg, külképviseleteken 17 551-en szavaztak, levélben pedig 57 777 érvényes szavazási irat érkezett vissza a Nemzeti Választási Irodához. Az EP-választáson 3 470 566 érvényes szavazatot adtak le.

A listák szavazólapi sorrendjében

• az MSZP-Párbeszédre 229 551 érvényes szavazat érkezett (6,61 százalék),
• a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 90 912 (2,62 százalék),
• a Jobbik Magyarországért Mozgalom 220 184 (6,34 százalék),
• a Fidesz-KDNP 1 824 220 (52,56 százalék),
• a Momentum Mozgalom 344 512 (9,93 százalék),
• a Demokratikus Koalíció 557 081 (16,05 százalék),
• a Mi Hazánk Mozgalom 114 156 (3,29 százalék),
• a Magyar Munkáspárt 14 452 (0,42 százalék),
• a Lehet Más a Politika pedig 75 498 szavazatot (2,18 százalék) kapott.

Az 5 százalékos mandátumszerzési határ 173 528 szavazat volt, ezt a Mi Hazánk Mozgalom, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, az LMP és a Magyar Munkáspárt nem érte el, így nem kaphatott mandátumot.

A többi párt mandátumelosztása nem változott az előzetes eredményekhez képest. A Fidesz-KDNP 13, a Demokratikus Koalíció 4, a Momentum Mozgalom 2, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik 1-1 mandátumot kapott.

A testület határozata ellen három napig lehet jogorvoslattal élni a Kúrián, amelynek ugyancsak három napja van arra, hogy az esetleges bírósági felülvizsgálati kérelmeket elbírálja. A választás eredményének jogerőre emelkedése után az NVB ülésein - az Országgyűlés által kilenc évre megválasztott tagok mellett - már csak a Parlamentben frakciót alakító pártok delegáltjai vehetnek részt.